Az űrből érkezett meteorvast építették be elődeink a spanyolországi Villena mellett megtalált bronzkori kincsekbe, ami egyben elősegítette a kormeghatározásukat is.
Az iflscience.com cikke szerint a Villenai Kincset a Valenciától délnyugatra fekvől Villenában találták meg kutatók még 1963-ban. Az 59 karkötő, tál és különféle egyéb kapcsolódó tárgy különösen értékes és híres, hisz rengeteg aranyat is beépítettek bronzkori készítői.
Azt senki sem tudja, hogy pontosan kik is ők és miért készítették e felbecsülhetetlen értékű tárgyakat. Azt sem tudták kezdetben meghatározni, hogy mennyire régi lehet e leletegyüttes. Az viszont egyértelmű volt, hogy vasat is tartalmaz.
Manapság a vas hétköznapi anyagnak számít, amelynek különösebb értéke nincs. A bronzkorban azonban elképesztően ritka és ezért nagyon értékes fém volt azon egyszerű oknál fogva, hogy senki sem volt képes vasat bányászni. Egyetlen lelőhelye volt a felhasználható vasnak: a vasmeteoritok. Ezek pedig szép számmal akadtak szerte Európában és a nagyvilágban.
A leghíresebb példa talán vasmeteoritból készült eszközre Tutanhamon tőre, amelyről ITT írtunk részletesebben. Az, hogy ezt a tőrt egyenesen a fáraó birtokolta mutatja, hogy a vasnak mekkora értéke volt akkoriban.
A bronzkorban kincs volt vas
Az a képesség, hogy megmunkáljuk a meteorvasat (ami nikkelt és néha kobaltot is tartalmazott) függetlenül alakult ki Észak-Amerikában, Dél-Afrikában, Európában, Tibetben és a Közel-Keleten is.
Az egyik vasból készült tagja a leletegyüttesnek egy részben aranyozott félgömb, míg a másik egy karkötő. Senki sem tudja, hogy mire használták őket, ám azt igen, hogy a nyersanyag meteorvas volt.
Ehhez elsőként röntgenfluoreszcencia-analízist végeztek rajtuk, ám az megbízhatatlan eredményt szolgáltatott. Ezért inkább a tömegspektrometriához fordultak. Ez 5,5 tömegszázalék nikkelt talált e tárgyakban, ami az ismert vasmeteoritok tömegarányainak felel meg és jóval magasabb a földi vasnál tapasztaltnál.
Az eredmény ugyanakkor ellentmondott a korábbi méréseknek, melyek 2,8%-os nikkeltartalmat állapítottak meg. A rejtély feloldása azonban egyszerű: korrózió során sokkal több nikkel alakul át mint vas és a korábbi mérések a az eszközök felszínéről származó anyagot vizsgálták. Ahogy a mélyebb rétegek felé haladtak, úgy nőtt a nikkelkoncentráció is. A kiindulási meteoritot még nem sikerült megtalálni.
A Villenai Kincs ugyanakkor így is minden kétséget kizáróan az első, Ibériai-félszigeten, meteorvasból készült eszközök, amelyeket nagyjából 3.300-3.000 évvel ezelőtt alkottak.
Egyékbént Grönland kivételével minden bányászott vas vas-oxid formájában van jelen, amit nem voltak képesek redukálni a bronzkori emberek. Ezt a munkát spórolták meg a vasmeteoritok. Ráadásul az így érkezett vas jobban ellen is állt a korróziónak magas nikkeltartalma miatt.
Ez is érdekelhet:
- Nem evilági nyílfejet találtak Svájcban – Olvass tovább ITT
- Évente több ezer kisebb meteor találja el a Földet – mikor jöhet egy igazán nagy?
