Római ókorból származó drogot találtak egy kivájt csontban
Egy római kori településen találtak egy kivájt csontot, amely az ókorból származó drogot tartalmazott.
Régészek egy bolondító beléndekmagvakat tartalmazó kivájt csontot tártak fel, derült ki a Heritage Daily cikkéből. Ez a lelet az első meggyőző bizonyítékot szolgáltatja a növény szándékos felhasználására a római korban gyógyszerként, vagy akár kábítószerként.
Az ókor megosztó gyógynövénye
A bolondító beléndek (Hyoscyamus niger) a burgonyafélék családjába tartozik. Ez egy erősen mérgező növény, amelyről köztudott, hogy altatóitalok készítéséhez használták. Pszichoaktív tulajdonságai miatt pedig vizuális hallucinációkat is előidézett.
Az ókorban a beléndek használatát az idősebb Plinius történetíró dokumentálta. Így jellemezte a növényt: „A bor természetéhez hasonló, ezért az értelemre nézve sértő.” Nem ez ugyanakkor az egyetlen említés a mérgező növényről. A görög orvos és botanikus, Pedaniosz Dioszkoridész nyugtatóként és fájdalomcsillapítóként ajánlotta.
A felfedezést a mai Hollandia területén fekvő Houten-Castellum római kori település ásatásai során tették. A csapat egy kivájt csontot talált, amely több száz beléndekmagot tartalmazott. Ezeket a tartályban egy fekete nyírfakéregből készült, kátrányozott dugóval zártak le.
Tudatos használat vagy terjeszkedő gyomok?
„Mivel a növény a településeken és azok környékén természetes módon nő, magjai természetes módon, emberi beavatkozás nélkül kerülhetnek a régészeti lelőhelyekre” – mondta a kutatás vezető szerzője, Dr. Maaike Groot, a berlini Freie Universität munkatársa. „Ez az oka annak, hogy az archeobotanikai tanulmányokban általában a vadon élő növények/gyomok közé sorolják.”
Egy szélesebb körű tanulmány részeként a kutatócsoport összehasonlította a más lelőhelyeken talált bolondos beléndekek magvait, hogy kiderítse, van-e összefüggés. Hamarosan kiderült azonban, hogy a Houten-Castellumban tett felfedezés az első példa arra, hogy a római korból származó edényben ilyen növény magjait találták.
„Tanulmányunk hozzájárul ahhoz a vitához, hogy miként lehet különbséget tenni a régészeti-botanikai gyűjteményekben természetes módon előforduló gyomnövény és az emberek által szándékosan használt növény között” – mondja Dr. Groot. „Amellett érvelünk, hogy a jövőben a bolondos beléndek leleteket a lelet kontextusának és más gyógynövényekkel való kapcsolatának figyelembevételével kell tanulmányozni.”
A teljes tanulmányt az Antiquity nevű tudományos folyóiratban publikálták.
Gyógynövény vagy természetes kábítószer?
Legelső hallásra ég és föld a különbség a gyógynövények és a kábítószerek között. Elvégre senki nem keverné össze a kamillát és a hársfát a speeddel és az ecstasy-val. Viszont, ha kicsit alaposabban végiggondoljuk, már távolról sem ilyen egyértelmű a különbség. Ez a bolondos beléndekre is igaz, amelyet párhuzamosan számítottak mérgező- és gyógynövénynek is.
Sok általunk szedett gyógyszer valójában növényi alapú. A növényeknek sok különböző vegyülete van, ezeknek egy jelentős része valamilyen hatást fejt ki a szervezetben. A gyógyszergyártó cégek izolálják ezeket az aktív vegyületet, majd szintetikusan előállítják őket. A legtöbb tudatmódosító hatóanyagát növényekből nyerik ki, legyen szó a koffeintől (kávébab) kezdve az alkoholon (gyümölcsök) át egészen a kokainig (kokacserje) és a heroinig (mák).
A drog kifejezés a gyógyszerészetben természetes eredetű, gyógyászati vagy élvezeti célokra alkalmas, hatóanyagokat tartalmazó, szárított és felaprított növényi vagy ritkábban állati részeket jelent. Nem tévesztendő össze a kábítószerek jogi szakkifejezésével, amely kifejezetten a szerek illegális mivoltát is magában foglalja. Legtöbbször kizárólag a jogi szabályozás a különbség gyógyszer és kábítószer között.
Érdmes elolvasni:
