Egy római kori településen találtak egy kivájt csontot, amely az ókorból származó drogot tartalmazott.
Régészek egy bolondító beléndekmagvakat tartalmazó kivájt csontot tártak fel, derült ki a Heritage Daily cikkéből. Ez a lelet az első meggyőző bizonyítékot szolgáltatja a növény szándékos felhasználására a római korban gyógyszerként, vagy akár kábítószerként.
Az ókor megosztó gyógynövénye
A bolondító beléndek (Hyoscyamus niger) a burgonyafélék családjába tartozik. Ez egy erősen mérgező növény, amelyről köztudott, hogy altatóitalok készítéséhez használták. Pszichoaktív tulajdonságai miatt pedig vizuális hallucinációkat is előidézett.
Az ókorban a beléndek használatát az idősebb Plinius történetíró dokumentálta. Így jellemezte a növényt: „A bor természetéhez hasonló, ezért az értelemre nézve sértő.” Nem ez ugyanakkor az egyetlen említés a mérgező növényről. A görög orvos és botanikus, Pedaniosz Dioszkoridész nyugtatóként és fájdalomcsillapítóként ajánlotta.
A felfedezést a mai Hollandia területén fekvő Houten-Castellum római kori település ásatásai során tették. A csapat egy kivájt csontot talált, amely több száz beléndekmagot tartalmazott. Ezeket a tartályban egy fekete nyírfakéregből készült, kátrányozott dugóval zártak le.
Tudatos használat vagy terjeszkedő gyomok?
„Mivel a növény a településeken és azok környékén természetes módon nő, magjai természetes módon, emberi beavatkozás nélkül kerülhetnek a régészeti lelőhelyekre” – mondta a kutatás vezető szerzője, Dr. Maaike Groot, a berlini Freie Universität munkatársa. „Ez az oka annak, hogy az archeobotanikai tanulmányokban általában a vadon élő növények/gyomok közé sorolják.”
Egy szélesebb körű tanulmány részeként a kutatócsoport összehasonlította a más lelőhelyeken talált bolondos beléndekek magvait, hogy kiderítse, van-e összefüggés. Hamarosan kiderült azonban, hogy a Houten-Castellumban tett felfedezés az első példa arra, hogy a római korból származó edényben ilyen növény magjait találták.
„Tanulmányunk hozzájárul ahhoz a vitához, hogy miként lehet különbséget tenni a régészeti-botanikai gyűjteményekben természetes módon előforduló gyomnövény és az emberek által szándékosan használt növény között” – mondja Dr. Groot. „Amellett érvelünk, hogy a jövőben a bolondos beléndek leleteket a lelet kontextusának és más gyógynövényekkel való kapcsolatának figyelembevételével kell tanulmányozni.”
A teljes tanulmányt az Antiquity nevű tudományos folyóiratban publikálták.
Gyógynövény vagy természetes kábítószer?
Legelső hallásra ég és föld a különbség a gyógynövények és a kábítószerek között. Elvégre senki nem keverné össze a kamillát és a hársfát a speeddel és az ecstasy-val. Viszont, ha kicsit alaposabban végiggondoljuk, már távolról sem ilyen egyértelmű a különbség. Ez a bolondos beléndekre is igaz, amelyet párhuzamosan számítottak mérgező- és gyógynövénynek is.
Sok általunk szedett gyógyszer valójában növényi alapú. A növényeknek sok különböző vegyülete van, ezeknek egy jelentős része valamilyen hatást fejt ki a szervezetben. A gyógyszergyártó cégek izolálják ezeket az aktív vegyületet, majd szintetikusan előállítják őket. A legtöbb tudatmódosító hatóanyagát növényekből nyerik ki, legyen szó a koffeintől (kávébab) kezdve az alkoholon (gyümölcsök) át egészen a kokainig (kokacserje) és a heroinig (mák).
A drog kifejezés a gyógyszerészetben természetes eredetű, gyógyászati vagy élvezeti célokra alkalmas, hatóanyagokat tartalmazó, szárított és felaprított növényi vagy ritkábban állati részeket jelent. Nem tévesztendő össze a kábítószerek jogi szakkifejezésével, amely kifejezetten a szerek illegális mivoltát is magában foglalja. Legtöbbször kizárólag a jogi szabályozás a különbség gyógyszer és kábítószer között.
Érdmes elolvasni:
- A Nagy Pogány Hadsereg és Csonttalan Ivar története
- Tudtad, hogy az Egyesült Államoknak nem az angol a hivatalos nyelve?
Forrás: