Képek: Átadták a gyönyörűen felújított marosvásárhelyi Kultúrpalotát
Átadták csütörtökön a felújított marosvásárhelyi Kultúrpalotát, a négy évig tartó felújítási és restaurálási munkálatok alatt teljesen megújult Erdély egyik legfontosabb műemlék épülete.
A Marosvásárhely főterén álló szecessziós palota megújult tükörtermében tartott kétnyelvű – román és magyar – átadási ünnepségen Péter Ferenc, az épületet fenntartó Maros megyei közgyűlés elnöke elmondta: az átadási ünnepség kiemelkedő esemény a megye lakossága számára.
Felidézte a munkálatok kezdetét, a buktatókat, és arra is kitért, hogy műemlékként nem lehetett “esztelenül hozzányúlni egyetlen részéhez sem”.
“A Kultúrpalota úgy tökéletes, ahogy azt több mint száz évvel ezelőtt megálmodta és felépítette nekünk Bernády György polgármester. Nekünk annyi a dolgunk, hogy vigyázzunk rá, és megtartva évszázados patináját, a mai kor igényeinek megfelelően végezzük rajta a beavatkozásokat” – mondta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa.
A felújított marosvásárhelyi Kultúrpalota az átadása napján, 2024. február 29-én.
MTI/Kiss Gábor
Köszönetet mondott a projekt megvalósulásában közreműködőknek, és rámutatott: átfogó felújítási folyamat zárult le, hiszen a palota belsejének korszerűsítése még elődje, Lokodi Edit Emőke megyei elnöksége idején kezdődött. A kiállítóterek felújítása még zajlik, a munkálatokat önerőből finanszírozza a megyei közgyűlés. Idén befejezik a munkát, így egészében használható lesz az épület – ígérte.
“Mi vagyunk az örökösei ennek a bámulatos épületnek, és mindannak, amit nyújt a közösségnek. Most is mi vagyunk itt, hogy megtöltsük lélekhez szóló, szívünkhöz kedves előadásokkal” – mondta Péter Ferenc, azt kívánva, hogy az épület száz év múlva is élettel legyen tele.
Ötvös Koppány Bulcsú, a Maros Megyei Múzeum igazgatója beszédében rámutatott: a palota 111 éve szolgál művelődési célokat, és legutóbb valószínűleg felavatásakor tündökölt ugyanolyan pompában, mint most. Marosvásárhely “márkajegyének” szépségét a bécsi újságok is dicsérték, míg a művészettörténészek a közép-európai szecesszió kiemelkedő alkotásának tartják – emlékeztetett.
A felújított marosvásárhelyi Kultúrpalota az átadása napján, 2024. február 29-én.
MTI/Kiss Gábor
“A Kultúrpalota azonban nemcsak rendkívül összetett ikonográfiai programmal, szimbólumkészlettel operáló építészeti remekmű, iparművészeti és képzőművészeti értékek hordozója, hanem intézmény, pontosabban intézményegyüttes is” – mondta. Aláhúzta, hogy az épület eredeti funkciói többnyire megmaradtak, jelenleg is múzeum, könyvtár és filharmónia működik benne.
Hangsúlyozta: a keretek, a tér adott, és közös felelősség megtölteni tartalommal, vonzó célponttá tenni “a helyiek, a honiak és a külföldiek számára”.
Simion Cretu, a Központi Fejlesztési Régió vezérigazgatója elmondta: az olyan műemlékeknek, mint a Kultúrpalota, felbecsülhetetlen az értékük, ezért fontos időben beavatkozni a felújításuk érdekében, mielőtt késő lenne.
Az avatóünnepséget kétnyelvű vezetett séta követte. Az épület csütörtök este a nagyközönség számára is megnyílik a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia hangversenyével.
A felújított marosvásárhelyi Kultúrpalota az átadása napján, 2024. február 29-én.
MTI/Kiss Gábor
Az A kategóriás műemlék a Regionális Operatív Program keretében újult meg. A beruházás összértéke 10,9 millió lej (834 millió forint), ebből mintegy 6 millió lej (459 millió forint) volt az uniós támogatás.
A Marosvásárhely híres városépítő polgármestere, Bernády György által építtetett szecessziós ingatlan felújítására 2017-ben írták alá a támogatási szerződést. A munkálatok 2019-ben kezdődtek el, de a folyamatos késések miatt a megyei közgyűlés szerződést bontott a kivitelezővel és másik cégre bízta a munkát.
Felújították az épület főhomlokzatait, külső nyílászáróit, a főbejárat villamos berendezéseit, a megyei könyvtár udvarának kerítését. A tetőszerkezetét is megjavították, a sérült cserepeket, kúpcserepeket és csúcsdíszeket a pécsi Zsolnay vállalat által gyártott, az eredetivel megegyező kerámiaelemekkel pótolták. Restaurálták a homlokzati fém díszítőelemeket és feliratokat, a külső kőelemeket és mozaikokat.
A palota leglátványosabb részének tartott tükörteremben felújították a belső burkolatokat, helyreállították a falak, oszlopok és mennyezet eredeti díszítését, felújították a vászonképeket, a lámpákat, a lambériát és a parkettát. Belső javításokat végeztek a megyei könyvtár lépcsőházában, míg a koncertteremben megjavították az orgonát.
A Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján 1911 és 1913 között épült háromemeletes palota homlokzatát Körösfői-Kriesch Aladár A magyar kultúra apoteózisa című mozaikja díszíti. A négy bejárati ajtó fölötti bronzreliefek Liszt Ferencet, Szent Erzsébet legendáját, a két Bolyait, Aranka György írót és az első Nyelvművelő Társaság megalapítását, illetve Erkel Ferenc Bánk bán című operájának egyik képét jelenítik meg.
Az épületben hangversenyterem, kiállítóterek és több reprezentatív terem is található. A legszebb a tükörterem, 12 színes üvegablak díszíti, amelyek a székely mondavilág és népballadák jellegzetes képeit örökítik meg.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
