A Szent László-herma: tudtad hogy fejjel lefelé van benne a király koponyája?
A Szent László-herma a Szent Korona és a Szent Jobb mellett a magyarság legjelentősebb szakrális emléke, nemzeti ereklyéje.
A Szent László-herma, Fotó: Mayer Jácint
A Szent László-herma rendkívülisége
A Herma kétségkívül a gótikus ötvösművészet egyik európai jelentőségű remekműve, azonban a benne őrzött koponyaereklye miatt tartjuk számon. Amikor megállunk a Győri Bazilika Héderváry-kápolnájában, akkor elsősorban Szent László király emléke és nagysága előtt tisztelgünk.
Szent Lászlót legnagyobb királyaink között tartjuk számon, aki a legnépszerűbb szentnek számított a középkori Magyarországon, nevéhez számtalan monda, legenda köthető.
Szent László-ciklus Székelyderzsen, Fotó: Mayer Jácint
A Szent László-legenda
A Kárpát-medence templomainak közkedvelt jelenete a Szent-László freskóciklus. A jelenetsorozatnak fő motívuma az országba betörő kunok felett aratott győzelem a kerlési ütközetben és a rabságba kényszerített magyar leány megszabadítása a király által. A történetben a leánynak le kell rántania a kunt, hogy László király utol tudja érni őket.
A keresztényi üzenet, hogy Jézus egyetlen alattvalóját sem engedi elveszni. Ha mi is harcolunk a rabságot jelentő gonosz ellen, akkor bizony utolér minket a segítség és megment, mint László király a leányt.
Szent László
A Szent László-herma és kultusz
László király szentté avatása III. Béla idején történt, melynek jogosultságát pápai vizsgálóbizottság igazolta László nagyváradi sírjánál bekövetkezett csodák alapos ellenőrzésével. Ekkor történhetett a koponyaereklye elválasztása és díszes ereklyetartóba helyezése.
Az 1400-as évek lején tűz pusztított a váradi székesegyházban és az akkori ereklyetartó erősen megrongálódott, így a ma látható mellszobor alakú herma készítését innentől feltételezhetjük.
Az ereklyekultuszban az egyház a megdicsőült tagjait tisztelte, az ereklyecsodákban pedig, Aquinói Szent Tamás megfogalmazása szerint, az isteni kegyelem működését látta. A váradi zarándokhely kiemelt jelentőséggel bírt, mely 1450-től ugyanazzal a búcsúengedéllyel rendelkezett, mint a nagy római ókeresztény bazilikák.
Legendák őrizték meg azt a szokást is, mely szerint Szent László fejét a hadba vonuló seregek is magukkal vitték, hogy segedelmükre legyen a győzelem kivívásában.
Pásztorbot Szent Lászlóval, Fotó: Mayer Jácint
A reformáció térhódításával a székesegyház kincseit menekíteni kellett, de 1565-ben Szent László sírját így is feldúlják. A Herma életében 50 év folyamatos menekülés következik a háborús helyzetben: az ecsedi vár, Gyulafehérvár, Prága, Pozsony érintésével Győrig, ahol 1607-ben végső őrzési helyére kerül. 1861-től a győri székesegyház Héderváry-kápolnája őrzi a nagy király maradványait.
A Herma mestere korának legjelentősebb művészei között szerepelhetett, aki kitűnő szobrász- és ötvösmester is volt egyben. Nevét sajnos nem őrizte meg a történelem. Az ereklyetartót aranyozott ezüstlemezekből formálta meg, gazdagon zománcozta és a fejre liliomos koronát helyezett.
Az arc kidolgozása igazi mestermű, a mellrész rombuszhálós, sodronyzománcos díszítése pedig a legkorábbiak közé tartozik e műfajban.
Mindezek együttesen a Hermát a korszak legnagyobb alkotásai közé helyezik. Az Istennek kijáró pompa és tisztelet mellé megemlíthetjük, hogy a markáns arc egyben Krisztus fájdalmas vonásait is visszatükrözi.
A koponyatartó kapszula kihúzása, Fotó: Mayer Jácint
A Szent László-herma felépítése
Herma minden ragyogása ellenére csupán külső burkát képezi a koponyaereklyének, mely a fej részébe behelyezhető kapszulában foglal helyet. Ez a tartó a Szent Korona kialakításához hasonlóan keresztpántban végződik felül. Gazdagon díszített: szárain a négy evangélista, középen szintén a Szent Koronához hasonlóan a trónon ülő Krisztus.
Felső részével lefelé tehető a Hermába, és egy fogantyú segítségével húzható ki belőle. A koponyaereklye ennek megfelelően szintén fejjel lefelé foglal benne helyet. Első lépésként a korona levétele történik, majd egy zárólemez következik, utána lehetséges a korona formájú kapszula kiemelése és kinyitása, melyet a látogatóközpont makettje szemléltet.
A kapszula leemelése után látható ereklye, Fotó: Mayer Jácint
2011-ben felnyitották a hermát, s átfogó tudományos kutatás kezdődött. Olyan kérdésekre kerestek választ a tudósok – orvosok, antropológusok, műszaki szakemberek –, hogy valóban rejtőzik-e koponyaereklye a hermában, az teljes koponya-e, és hogy a relikvia tényleg a lovagkirályhoz tartozik-e.
A Héderváry-kápolna, Fotó: Mayer Jácint
A koponyáról hiányzik az alsó állkapocs és a fogak jelentős része, valamint más helyeken is egy-egy kisebb darab, feltehetően azért, mert többször is „lecsippentettek” belőle kisebb ereklyedarabokat. Az antropológiai vizsgálat azonban kimondta a lényeget és megerősítette, hogy valóban Szent László koponyáját őrzi a Herma.
A győri székesegyház páratlan értékeivel a Csoda a győri székesegyházban – a Könnyező Szűz Mária című írásunkban foglalkoztunk.
Forrás: Kiss-Szabó-Székely: A Szent László-herma
