A megbékélés történelmi gesztusaként az izlandi Westfjordok kerülete hatályon kívül helyezte azt a 400 éves rendeletet, amely egykor a baszkok azonnali megölését írta elő. A Jonas Gudmundsson körzeti megbízott által végrehajtott szimbolikus aktus sorsfordító pillanatot jelent a történelem egy érdekes és elfeledett fejezetének lezárásában.
A rendelet eredete 1615-re nyúlik vissza, arra a viharos időszakra, amikor három baszk bálnavadászhajó hajótörést szenvedett egy heves viharban Izland partjainál. A partra vetett és nincstelen legénység a túlélésért folytatott küzdelemben kétségbeesett intézkedésekhez, többek között lopáshoz folyamodott. A helyiek és a partra vetett baszkok közötti feszültségek fokozódására válaszul az akkori seriff, Ari Magnússon rendeletet adott ki, amely lehetővé tette a baszkok büntetlen megölését a körzetben — írja a Guardian.
Tragikus módon ez a rendelet erőszakos összecsapások sorozatához vezetett, amelyek több mint 30 baszk halálában csúcsosodtak ki, ami a spanyolok meggyilkolása néven vált ismertté. Ez a rendelet évszázadokon át érvényben maradt, és árnyékot vetett a Westfjordok és a baszk közösség közötti kapcsolatokra.
Nincs több baszk ölés
Jonas Gudmundsson azonban egy merész lépéssel szembeszállt ezzel a történelmi igazságtalansággal, és az életüket vesztett baszk bálnavadászok tiszteletére állított emlékmű leleplezése során 2015-ben határozottan lépett fel a rendelet hatályon kívül helyezése érdekében. Ez az aktus a múlt elismerését és az együttműködés új korszakának megteremtése iránti elkötelezettséget jelenti.
A visszavonás jelentősége túlmutat a puszta szimbolikán. Kézzelfogható lépést jelent a régi sebek begyógyítása és a Westfjordok és a baszk nép közötti megbékélés előmozdítása felé. Habár valószínűleg senki sem emlékezett vagy gyakorolta a rendelet végrehajtását.
A baszk képviselők jelenléte az emlékünnepségen aláhúzza a jóakarat e gesztusának jelentőségét. A bejelentésre adott pozitív válaszuk a megbékélésre való hajlandóságot jelenti. A béke és a szolidaritás gesztusaként Gudmundsson egy jelképes zászlót adott át Martín Garitanónak, a spanyolországi Baszkföldön található Gipuzkoa tartomány kormányzójának. Ez a szimbolikus csere végre elhozta a várva várt békét a két nép között.
Az esemény szimbolikus jelentőségétől eltekintve van egy másik érdekes dolog. 400 év távlatából ez inkább csak egy érdekesség, mintsem tényleges békeszerződés. Ami viszont jogilag hihetetlenül érdekes az az, hogy 2015-ig technikailag minden baszkot a Westfjordok területén meg kellett volna ölni. Nem csoda, hogy ezt a törvényt nem tartották be, ugyanis az alapvető emberijogokkal szembemegy. Emellett nem sok baszk tévedt az izlandi Westfjordok területére valószínűleg, akiken ezt a törvény végre lehetett volna hajtani.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Brooklyn – a második legnagyobb „magyar” város?
Valójában ezért halt meg Ötzi, a jégember
A nyelv kialakulása: hogyan tanult meg beszélni az ember?
Üzbegisztán együttműködése a Türk Államok Szervezetével a turizmus területén bővül
A titokzatos budai fekete cica
Az EU összefog az orosz „árnyékflotta” ellen a Balti-tengeren
