Oly sok mindenben hazudtak a népnek az állítólag a népért dolgozó hazai kommunisták, hogy ezen már meg sem lepődünk: április 4-ről kellett énekelni, verselni, ezt kellett ünnepelni évtizedekig, miközben április 4-e után még napokig folytak harcok a szovjet és német csapatok között hazánk nyugati részein. A náci német megszállás alól való “felszabadulás” sokkal később jött el például a Nemesmedvesen vagy Pinkamindszenten lakók számára, mint azt a hivatalos történetírás sulykolni próbálta.
Április 4-ről szóljon az ének
Április 4-e fontos dátum volt az úgynevezett létező szocializmusban hazánkban. Tereket, utcákat, iskolákat neveztek el e napról és augusztus 20-a, illetve március 15-e mellett (vagy inkább helyett) ezt a dátumot, ezt az ünnepet próbálták sulykolni az 1947/48-ban hatalomra került kommunista párt prominensei. Íme a talán leghíresebb dal:
Ez nyilván elsőre furcsának tűnhet, hisz az ország egy részében – az érintett településeken a nyugati határszélen – pontosan tudták, hogy térségük, falujuk akkor még nem “szabadult fel” a német megszállás és nyilas rémuralom alól. A felszabadulás idézőjeles írása nem véletlen: bár sokak számára jelentett megszabadulást az embertelen üldözések és a háború borzalmai elől a szovjet csapatok bevonulása, történelmi tény, hogy a szovjetek a háború alatt rengetek értelmetlen pusztítást végeztek hazánk területén, civilek százezreit hajtották el kényszermunkára és szuronyaik segítségével bukott el az 1945 után nagy energiákkal kibontakozó magyar demokráciakísérlet is.
Ez állt a szovjet hadijelentésben
Bár sokan tudták, hogy április 4-e (is) hazugság, mivel ez állt a hivatalos szovjet hadijelentésben, ezt kellett évtizedekig ünnepelni. A hadijelentésben sem véletlenül szerepelt: Sztálin ezt határozta meg céldátumként, apelláta tehát nem volt (a szovjet vezető ilyetén “döntései” több alkalommal sodorták súlyos válságba a Vörös Hadsereget a háború során, például Budapest ostromakor is).
![Április 4 Budapest ostroma](https://hellomagyar.hu/wp-content/uploads/2024/04/Aprilis-4-Budapest-ostroma-1024x714.jpg)
Brutális pusztulás Budapesten az ostrom után. Forrás: fortepan.hu
Csakhogy az utolsó német katonák majd csak április 13-án hagyták el hazánk területét és nem a szovjetek által megjelölt (és később ünnepelt) Nemesmedvesnél, hanem Pinkamindszentnél. Az ok a vártnál hevesebb ellenállás, ami miatt a szovjetek több mint egy héttel tovább harcoltak ebben a térségben.
![Felszabadulási emlékmű Nemesmedvesen](https://hellomagyar.hu/wp-content/uploads/2024/04/Felszabadulasi-emlekmu-Nemesmedvesen.jpg)
A nemesmedvesi felszabadulási emlékmű. Forrás: Creative Commons
A háború május 8-ról 9-re virradóra fejeződött be Európában miután Hitler április 30-án, körülzárt berlini bunkerében öngyilkosságot követett el. Az, hogy hazánkat nem amerikai-brit, hanem szovjet csapatok foglalták el a németektől egyben azt is jelentette, hogy Magyarország megmaradt lakosságának a keleti, kommunista blokk tagjaként kell újjáépítenie az országot a temérdek pusztulás és halál után.
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Egy 8 ezer kilométeres, savas felhőből álló fal van a Vénuszon
Oroszország minden hadihajóját kivonta az Azovi-tengerről
A kutatóknak fogalma sincs, milyen gyorsan tágul az univerzum, lehet, hogy mindent újra kell gondolniuk?
Szőke, fehér férfit találhattak egy 8. századi kínai falfestményen?
Videón, hogyan okádja az Egyesült Államok a levegőbe a szén-dioxidot
A legnagyobb T. rexek majdnem kétszer akkorák lehettek, mint eddig gondolták