Halál a Níluson
Az ókori világban kevés olyan civilizáció volt, amelyik akkora mértékben támaszkodott volna egy természeti erőforrásra, mint az egyiptomiak a Nílusra. A folyó áldásának köszönhetően voltak képesek a fáraók hatalmas építkezéseket finanszírozni, és gazdag kultúrát fenntartani. A folyó menti termékeny talaj a birodalom gazdagságának szimbóluma lett. A Nílus nem csupán hatalmas vízi útvonalként, hanem kultúrák és civilizációk bölcsőjeként került a történelembe.
Luxor, Fotó: Mayer Jácint
Agatha Christie 1937-ben a halál a Níluson című krimijét helyezte a térségbe, melyen Hercule Poirot belga mesterdetektív egyiptomi nyaralását tölti éppen egy folyami gőzhajó fedélzetén. A történet középpontjában egy szerelmi háromszög áll, mely tagjainak gyilkosság, majd a leleplezés után öngyilkosság a sorsa. A világhírű nyomozó dolgát természetesen a mellékszereplők sem könnyítik meg, mint ahogy azt megszokhattuk Christie történeteinél.
A Nílus, Fotó: Mayer Jácint
1978-ban Sir Peter Ustinov, 2004-ben David Suchet, 2022-ben Kenneth Branagh főszereplésével készült film a regényből. A filmeket nem feltétlenül forgatták azonos helyszíneken, az viszont elmondható mindegyikről, hogy több műemlék visszaköszön bennük, és önmagukban is felének egy utazási kalauzzal.
A féktelen szenvedélyről és a fékezhetetlen féltékenységről szóló történet a sivatag és a Nílus tájain játszódik, bemutatva az ókori Egyiptom épített örökségének a krémjét. A Karnak nevű hajó többhetes útját a Níluson az írónő is egyik legjobb „külföldi utazós” könyvének tartotta. A filmek jelenetei ugrálnak a helyszínek között, így a térbeli sorrendiség megtartását mi sem tartottuk szem előtt, hanem déltől észak felé ejtünk róluk szót.
Cataract Hotel, Fotó: Mayer Jácint
A mű egyik érdekessége az asszuáni Old Cataract Hotel, melyet 1899-ben Thomas Cook épített, hogy kényelmes szállást adjon az idelátogató első európai utazóknak. Vendégei voltak II. Miklós cár, Winston Churchill, Howard Carter, Margaret Thatcher, Jimmy Carter, François Mitterrand, Diana hercegnő és Agatha Christie. A helyszínt Christie munkájához háttérnek használta, de az 1978-as film jeleneteinek tekintélyes részét is a szállodában forgatták.
A Nílus csodái
Asszuántól dél felé tartva a Nílus mentén található a fontos régészeti lelőhely, Abu Szimbel a Nasszer-tó nyugati partján. Az itteni templomokat eredetileg a hegyoldalból faragták ki a Kr. e. 13. században, Nagy Ramszesz uralkodása alatt, a fáraó és felesége számára.
Abu Szimbel, Fotó: Mayer Jácint
Az új asszuáni gát 1960-as évekbeli, politikailag vitatott megépítése után 22 régészeti lelőhelyet és műemléket fenyegetett az árvíz a megemelkedett Nílustól és Nasszer-tótól. Az UNESCO által koordinált mentőakció részeként a legfontosabb épületek szétbontásáról és új helyen való felépítéséről döntöttek.
Abu Szimbel templomait 1963-68 között 180 méternyi szinteltolódással 64 méterrel magasabban építették újjá, de hasonló sorsra jutott a filmek egy másik a helyszíne, a Philae-szigeten álló Ízisz-szentély is, melyet 1977 és 1980 között a mintegy 500 méterre északnyugatra fekvő, magasabb Agilka szigetére költöztették át.
Nílus, Kom Ombo, Fotó: Mayer Jácint
A Nílus folyásirányát tartva északnak következik Kom Ombo, melynek területén csak egy film rövidke jelenete mutatja meg a zseniális ikertemplomot, melynek egyik felét Szobeknek, a krokodilfejű istennek, a másik felét pedig Hórusznak szentelték. Mindent megkettőztek, hogy elkerüljék a sértést: ezért is van két szentély benne; az épület déli része Szobeké, az északi Hóruszé.
Karnak. A szent állatok, a kosok, Fotó: Mayer Jácint
A Nílus völgyének legismertebb része pedig Luxor és környéke. Luxor és Karnak Egyiptom leglátogatottabb helyei közé tartoznak, legjelentősebb műemlékei: a luxori templom, valamint Karnak templomvárosa. Az évtizedek óta folyó régészeti feltárás eredményeképp a település lassan teljes egészében kirajzolódik a mintegy 100 hektáros területen. A megszakításokkal 2000 év alatt felépült templomok, csarnokok, obeliszkek, óriási szobrok ékes bizonyítékai az ókori Théba nagyságának.
A folyó túlsó partján található a nekropoliszáról és halotti templomairól híres Királyok Völgye, a Királynék Völgye, a munkások faluja, és a Medinet Habu templom. A terület csak az egyik film rövid helyszíneként jelenik meg, azonban megtekintése ugyanúgy a kötelező programpontok között van, ha már Egyiptomban járunk.
Szfinx, Fotó: Mayer Jácint
A legészakibb helyszín Kairó, amivel képernyőn pont fordított sorrendben a kezdeti jelenetekben találkozhatunk. Az Egyiptomba látogatók számára a mai napig az elsődleges és legnépszerűbb program a piramisok és Szfinx. Érdekes látvány, ahogy a vásznon a Nílus még ott kanyarog a monumentális épületek tövében.
A mai ember már nem is tudja elképzelni, hogy az eredeti Egyiptom arculata mennyire más volt. Megváltozott a folyómeder, az egyiptomi társadalom, épületek költöztek arrébb, de az épített örökség üzenete maradandó.
Egyiptomról még Az ókori világ hét csodájának egyike – Nagy Sándor városa, Alexandria című cikkünkben írtunk.
