A radiokarbonos módszer a Biblia több kulcseseményét is alátámasztotta

A radiokarbonos kormeghatározás szerint tényleg megtörténtek.

Függetlenül attól, hogy miben hiszünk vagy tartozunk-e valamilyen vallási felekezethez, a kultúrtörténetileg elmondható, hogy a zsidó és keresztény tanítások és mondakör alapjaiban meghatározta a jelenlegi nyugati társadalmat.

Hiszünk benne vagy sem, valószínűleg mind ismerjük a Biblia történetét, Ádámtól és Évától Mózesen át egészen Jézusig. Bizonyos legendás vallási ereklyék, például a Szent Grál vagy a Frigyláda pedig mai napig foglalkoztatja a kutatókat. Csakhogy eddig nem akadt rá tudományos bizonyíték, hogy ezek valóban léteznek, vagy hogy egyáltalán megtörténtek a Bibliában leírt események.

Váratlan fordulat

Most azonban Biblia kulcsfontosságú eseményeit igazolták radiokarbonos kormeghatározással, mint például a jeruzsálemi letelepedést és a város elpusztítását. A kutatás egyesítette a radiokarbon kormeghatározást a fák gyűrűiből származó légköri radiokarbon mérésével, hogy összeállítsa az ókori város kronológiáját, írja a Live Science.

A kutatás példátlan kronológiát ad az ókori városról, rávilágít annak fejlődésére, mondta Elisabetta Boaretto, az izraeli Rehovotban található Weizmann Tudományos Intézet régészeti tudományok professzora és az április 29-én megjelent tanulmány vezető szerzője a PNAS folyóiratban.

A választ a szén adja meg

A szerzők az emberi foglalkozásokból származó üledékeket és az elszenesedett magvak radioaktív szénkoncentrációját tanulmányozták, hogy meghatározzák a dátumokat a „Hallstatt-fennsík” néven ismert időszakon belül, i.e. 770 és 420 között. A korábbi munkák azt találták, hogy a radiokarbonos kormeghatározás nem tudja pontosan meghatározni az időpontokat ebben az időszakban.

Ennek az az oka, hogy ebben az időszakban az alacsonyabb naptevékenység kevesebb szén-14-es radioaktív izotópot termelt.

A radiokarbon kormeghatározás a szén-14 felezésének függvényében. Forrás: Wikimédia Commons/ HowardMorland

Hogy működik a radiokarbonos kormeghatározás?

Azon alapul, hogy az élő szervezetek szén-14-et, a szokásos 6 helyett 8 neutront tartalmazó szénatomot vesznek fel a szöveteikbe, magyarázza a Uchicago News. Amikor elpusztulnak, a szén-14 idővel más atomokká kezd átalakulni. A tudósok a megmaradt szén-14 atomok megszámlálásával meg tudják becsülni, hogy a szervezet mennyi ideje halott.

A módszer lehetővé téve a régészek számára, hogy összeállítsák az emberek történetét a világ minden táján, de más területeken is jelentős hatást gyakorolt. A széndioxid kormeghatározás segített feltárni, hogyan működik a testünk, megérteni a Föld éghajlatát és rekonstruálni annak történetét, valamint nyomon követni a Nap tevékenységét és a Föld mágneses mezejét.

Régészeti aranybánya

A Hallstatt-fennsík a fő oka annak, hogy Jeruzsálemből nagyon keveset fedtek le radiokarbon keltezéssel, pedig a város nagy régészeti jelentőségű.

„A jeruzsálemi régészeti feljegyzéseket a Biblia alapján vagy a kerámia más lelőhelyekkel való összehasonlítása alapján hozták összefüggésbe” – mondta Boaretto. „Tehát soha nem volt igazán keltezve.”

Jeruzsálem rekonstrukciója. Forrás: Wikimédia Commons/ Водник

Jeruzsálem születése

A kutatók 103 magból és egyéb maradványból vett mintát vizsgáltak meg öt helyszínről Jeruzsálem ősi Dávid városának negyedében, a Templom-hegytől délre. Az új megközelítés radiokarbon kormeghatározást és precíz analitikai módszerek egy csoportját alkalmazta a magokhoz kapcsolódó üledékrétegekre, majd ezek időpontját az i.e. 624 és 572 között nőtt fák növekedési gyűrűiből származó légköri radiokarbon mérésekkel igazolta.

Ez gyakorlatilag megszüntette a Hallstatt-fennsík időszakának legtöbb bizonytalanságát, mondta Boaretto. Kronológiájukat a babiloni pusztulás bizonyítékai alapján rögzítették i.e. 586-ban.

A tanulmány új bizonyítékokat tárt fel arra vonatkozóan, hogy Jeruzsálemben az i.e. 12. és 10. század között telepedtek le, és hogy a város az időszámításunk előtti kilencedik században nyugat felé terjeszkedett.

Bibliai eseményeket is megerősítettek

A kutatók bizonyítékot találtak egy időszámításunk előtti nyolcadik század közepén lezajlott földrengésre is: egy réteg összeomlott kő és megsérült építőanyagok, majd egy újjáépítési időszak következett. Ezt az eseményt a Biblia megemlítette, de soha nem datálták határozottan.

A csapat a földrengés után és a babiloni invázió előtt egyes helyszínek elhúzódó használatának jeleit látta, ami viszonylagos gazdasági és politikai stabilitás időszakát jelezte.

A letelepedés időszaka egy hatalmas tűzvésszel zárult, amelyet a babiloni pusztításként azonosítottak i.e. 586-ban. Ezekről a Biblia és a neobabiloni feljegyzések is írnak.

Megbízható?

Nem mindenki van meggyőződve róla.

Israel Finkelstein régész, a Tel Avivi Egyetem emeritus professzora szerint a tanulmányban felhasznált minták közül sok nem ideális régészeti környezetből származik. Ez azt jelentette, hogy csak néhány minta tekinthető megbízhatónak, míg a többi „csak a lehető legkorábbi dátumot adja meg egy adott réteghez” – mondta.

És bár a Hallstatt-fennsíkon a rétegek radiokarbon-datálásának képessége áttörést jelentett, „ez sem mentes a nehézségektől” – mondta Finkelstein. Ez azért van így, mert egyetlen helyiségből vett mintákon alapultak, amelyeknek nem volt közvetlen bizonyítéka a nyolcadik századi földrengésre vagy a hatodik századi babiloni pusztításra.

Azonban „a vaskori Jeruzsálem radiokarbon kormeghatározásának projektje egy fontos küldetés első lépése” – mondta.

Ez is érdekelhet:

• Hitlert eredetileg beépített ügynökként került a későbbi náci pártba
• Amikor egy 7600 tonnás épületet arrébb tettek Romániában, mert útban volt