Kínai és orosz célország lett Magyarország? Jelentősen nőtt a magyar ingatlanpiacon a külföldiek aránya
A magyar ingatlanpiacon egyre több külföldi jelenik meg, ami hosszútávon hatással lesz az ingatlanárakra is. A kínaiak ebben az elsők, de arányaiban a legnagyobb növekedést az orosz ingatlanvásárlók produkálták. Lássuk az elemzést:
2020-hoz képest, amely a leggyengébb év volt a külföldiek magyarországi ingatlanszerzése szempontjából, a 2023-ban benyújtott kérelmek száma 36%-os növekedést mutat, írja a Portfolio.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Duna House adatai szerint a nem uniós állampolgárok 2981 ingatlanvásárlási kérelmet nyújtottak be a tavalyi ingatlanpiacon, ami 18%-os növekedést jelent 2022-hez képest, és egyben azt is jelenti, hogy a magyarországi ingatlanértékesítések 3%-ában képviseltették magukat nem uniós állampolgárok.
Ami a fővárost illeti, Pest belvárosa népszerű a külföldi befektetők körében, az új fejlesztések tekintetében a XIII. kerület jár az élen.
A Budapesten kívüli ingatlanok is keresettek voltak, Pest megye továbbra is népszerű az ingatlanpiacon, de Komárom-Esztergom megyében tavaly csaknem négyszer annyi engedélykérelem érkezett más országokból, mint egy évvel korábban.
Kínaiak az elsők
A legaktívabb nem magyar vásárló kategóriában a kínaiak voltak, összesen 647 ingatlannal, amelyek többsége Budapesten található, a XIII. és X. kerület volt a legkedveltebb terület. A lakásvásárlók aránya csökkent, többen vásárolnak olyan befektetési célú ingatlanokat, amelyekben egy nappali plusz egy vagy két hálószoba található.
EU állampolgárok
A jogszabály szerint a külföldieknek külön kormányengedélyre van szükségük ahhoz, hogy ingatlant vásároljanak Magyarországon. Engedély nélkül is lehetséges az illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatalnál, de csak az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség és Svájc állampolgárai tehetik meg ezt Magyarországon ilyen módon.
Az EU-n belüli nemzetiségek közül a Duna House felmérései szerint továbbra is a német, a holland és az osztrák állampolgárok a legaktívabbak a hazai ingatlanpiacon – mondta Benedikt Károly, PR- és elemzési vezető.
Az orosz lakásvásárlók száma tavaly nőtt az ingatlanpiacon
A háború által érintett nemzetek közül 2023-ban az orosz vevők aktivitása nőtt az előző évhez képest a legjoban, míg az ukrán állampolgárok ingatlanvásárlása 7 százalékkal csökkent 2022-hez képest. A benyújtott kérelmek száma alapján az orosz állampolgárok voltak a második legnagyobb ingatlanvásárlók az ország egészét tekintve, 2023-ban 16%-kal többen kértek engedélyt ingatlanvásárlásra, mint 2022-ben. A statisztikákból kiderült, hogy az orosz állampolgárok többsége befektetési céllal vásárol luxusingatlant.
A csökkenés ellenére is 2022-ben az ukránok voltak a negyedik legaktívabb csoport a magyar ingatlanpiacon, 2023-ban pedig 5%-os jelenlétükkel a harmadik helyet foglalják el a rangsorban. Az ukránok többsége a főváros IX. kerületét részesítette előnyben, de az Ukrajnához közeli Nyíregyháza is népszerű célpont volt.
Albérlet mint befektetés?
A ma megjelent Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az ingatlan.com lakbérindexéből kiderült, hogy májusban országosan 0,7 százalékkal, a fővárosban pedig 1,4 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak az előző hónaphoz képest. Éves összevetésben az országos átlagos lakbérek 10,5 százalékkal, a budapestiek 10,8 százalékkal nőttek. Az országos és a fővárosi drágulásnál nagyobb mértékben, 11,2-14,7 százalékkal emelkedtek éves szinten az átlagos bérleti díjak a dél-dunántúli, valamint az észak- és dél-alföldi régióban.
Az átlagos havi bérleti díj Budapesten 250 ezer forint. Továbbra is a XI. és a XIII. kerületben a legnagyobb a kínálat, ezekben a városrészekben 260 ezer forint az átlagos lakbér. A legerősebb albérletpiaccal rendelkező vármegyeszékhelyek, egyben a fontos egyetemvárosok közül Debrecent 230 ezer forintos átlagos havi bérleti díj jellemezte június elején, így az itteni árak már közel vannak a budapestiekhez. A szegedi albérletek 159 ezer, a pécsiek 140 ezer, a győriek 180 ezer forintnál tartottak ekkor, Miskolcon viszont alacsonyabbak az árak, átlagértékük havonta 110 ezer forint volt június elején.
A szakértők szerint az albérletek drágulásának oka elsősorban az átlagfizetések jelentős, kétszámjegyű emelkedése, ugyanakkor a jelenlegi bérleti díjak már súrolják a fizetőképesség felső határát.
Június elején országosan összesen több mint 14 ezer kiadó lakásból és házból válogathattak a bérlők, a fővárosban több mint 9 ezer lakóingatlan vár bérlőre.
ez is érdekes lehet:
- Jön az újabb hatalmas városnegyed-rehabilitációs fejlesztés Budapesten: így fog kinézni Marina City
- 20 millió forintnyi pénz volt a falában, de van egy csavar a történetben
