Magyar kutató fedezte fel az eddigi legrégebbi, Jézus gyerekkoráról szóló feljegyzést

Egy 1600 évvel ezelőttre visszanyúló, újonnan megfejtett kéziratról megállapították, hogy az a legrégebbi feljegyzés Jézus Krisztus gyermekkoráról – közölték a szakértők egy sajtóközleményben.

A papiruszdarabot évtizedek óta a németországi Hamburgban, egy egyetemi könyvtárban tárolták a Humboldt Egyetem történészei szerint.

A dokumentum észrevétlen maradt egészen addig, amíg Dr. Berkes Lajos, a berlini Humboldt Egyetem munkatársa és Gabriel Nocchi Macedo professzor a belga Liège-i Egyetemről meg nem vizsgálták, és nem azonosították a Tamás gyermekkori-evangéliumának, a Jézus Krisztus gyermekkorát részletező dokumentumnak a legkorábbi fennmaradt példányaként.

Boticelli – Jézus születése (Wikipédia)

Párszáz évvel lekörözi az eddigi legrégebbinek gondolt írást

A Humboldt Egyetem közleménye szerint a fordítás jelentős felfedezést jelent a kutatási terület számára. Eddig úgy vélték, hogy ennek az evangéliumnak a legkorábbi változata egy 11. századi kódex.

A Berkes és Macedo által lefordított dokumentumot a 4. és az 5. század közé datálták, derül ki a CBS News beszámolójából.

Az ebben olvasható történetek nem szerepelnek a Bibliában a közleményük szerint, de a papirusz olyan anekdotákat tartalmaz, amelyeket az ókorban és a középkorban széles körben elterjedtek volna.

A töredéken található néhány szó egy “csodát” ír le, amelyet Jézus gyermekkorában hajtott végre, a Tamás evangéliuma szerint, amely szerint madarak agyagfiguráit keltette életre.

Macedo szerint a dokumentum görögül íródott, ami megerősíti a kutatók számára, hogy az evangélium eredetileg ezen a nyelven íródott. A töredék 13 görög betűkkel írt sort tartalmaz, és a sajtóközlemény szerint a késő antik Egyiptomból származik.

Fotó: Hamburgi Egyetem/Public Domain Mark 1.0

Jelentéktelennek tartották, Jézus gyerekkoráról írnak benne

A papirusz azért maradt ilyen sokáig figyelmen kívül, mert a korábbi kutatók jelentéktelennek tartották. Az új technológia segített Berkesnek és Macedónak megfejteni a töredék nyelvezetét, így összehasonlíthatták azt más, korai keresztény szövegekkel.

Azt hitték, hogy egy mindennapi dokumentum része, mint egy magánlevél vagy egy bevásárlólista, mert a kézírás olyan ügyetlennek tűnik

– magyarázta Berkes a sajtóközleményben.

“Először a Jézus szót vettük észre a szövegben. Aztán számos más digitalizált papiruszszal összehasonlítva betűről betűre megfejtettük, és gyorsan rájöttünk, hogy nem lehet mindennapi dokumentum.”

Macedo és Berkes elmondták, hogy szerintük az evangélium egy iskolában vagy kolostorban készült írásgyakorlatként. Ez pedig megmagyarázná az ügyetlen kézírást és a szabálytalan sorokat.

Érdemes elolvasni:

• Barbarossa Frigyes császár fenyegető sereggel érkezett Magyarországra
• Az erdélyi Versailles pusztulása és menekülése – Bonchidán jártunk