Víz alá merült, ősi híd változtatta meg az európai ember történelmét

a Dél-Floridai Egyetem (USF) által kiadott új tanulmány bemutatja, hogy a Földközi-tenger nyugati részének gyarmatosítása sokkal korábban kezdődött, mint azt eddig hitték.

A Communications Earth & Environment nemrégiben megjelent számában olvasható kutatásban a szerzők megkérdőjelezik a régóta fennálló feltételezéseket, mivel úgy gondolják, jóval kevesebb idő telt el a Földközi-tenger különböző térségeire való betelepülések között.

Az Ancient Origins szerint a régészeti bizonyítékok hiánya miatt nehéz a Földközi-tengeri szigetek benépesítését szimulálni. Mallorca a Földközi-tenger hatodik legnagyobb szigete, viszont valamiért az utolsók között volt, amelyeket benépesítettek.

Bogdan Onac geológiaprofesszor vezetésével a kutatócsoport egy 7,6 méteres víz alá merült hidat tanulmányozott, és meggyőző bizonyítékokat találtak a korábbi emberi tevékenységről a Mallorca szigetén található Genovesa-barlang belsejében.

Több ezer éves ősi híd vezette el a kutatókat az igazsághoz

„Ennek az elsüllyedt hídnak és más leleteknek a jelenléte kifinomult emberi tevékenységre utal, így valószínű, hogy a korai telepesek felismerték a barlang vízkészletét, és stratégiai szempontból infrastruktúrát építettek a barlangban való navigáláshoz.”

A Mallorca partjának közelében található barlang járatai a tengerszint emelkedése miatt víz alá kerültek, és jellegzetes kalcitrétegek alakulnak ki rajtuk magas tengerszint esetén.

Ezek, valamint az elmerült hídon található, világos színű sáv segítségével nyomon követhetik a történelmi tengerszint-változásokat, és kideríthetik, pontosan mikor is épült az ősi híd.

Képernyőfotó:
SCUBA MAFIA Дайвинг – это круто!/YouTube

Korábbi kutatások már 9 ezer évvel ezelőtti emberi jelenlétre is utaltak, de a következetlenségek és a radiokarbonos kormeghatározású anyagok, például a közeli csontok és kerámiák rossz megőrzése miatt kétségek merültek fel ezekkel az eredményekkel kapcsolatban.

Az újabb tanulmányok a szigeten talált faszén, hamu és csontok felhasználásával vázolták fel a körülbelül 4400 évvel ezelőtti emberi megtelepedés idővonalát.

Ez úgy néz ki, hogy összefügg a jelentős környezeti eseményekkel, például a Myotragus balearicus nevű faj kihalásával.

A hídon található ásványi anyagok túlburjánzásának és a hídon található színsáv kiemelkedésének elemzésével Onac és csapata felfedezte, hogy a hidat közel 6 ezer évvel ezelőtt építették, ami több mint kétezer évvel idősebb, mint a korábbi becslés.

Ezzel pedig jelentősen szűkült az olló a Földközi-tenger keleti és nyugati részei közötti letelepedése között.

Onac szerint „ez a kutatás aláhúzza a különböző szakterületek együttműködésének fontosságát abban, hogy feltárjuk a múltat, és hogy minél jobban megértsük emberi történelmet”.