Szupernóvákat észleltek az univerzum gyerekkorából

A James Webb űrtávcső (JWST) lehetővé tette a csillagászok számára, hogy távoli, felrobbanó csillagokat lássanak egy olyan korból, amikor a világegyetem még gyerekcipőben járt.

Ezek a szupernóváknak nevezett események olyan csillagrobbanások, amelyek akkor következnek be, amikor a nagy tömegű csillagok elérik életük végét. A Webbet használó csillagászok egy csoportja tízszer több ilyen objektumot talált a korai univerzumban, mint amennyit eddig ismertek, írja a BBC Sky at Night. Ezek egy része pedig a standard gyertyáknak nevezett típus, amelyek segítségével a csillagászok hatalmas távolságokat tudnak mérni a kozmoszban.

Christa DeCoursey, a Steward Obszervatórium és a tucsoni Arizonai Egyetem hallgatója szerint „a Webb rengeteg szupernóvát fedezett fel. Az észlelések puszta száma és a távolságuk miatt igazán izgalmas ez a felfedezés”. A csillagászok a JADES program által gyűjtött adatokat tanulmányozták, amely során felfedezték a valaha látott legtávolabbi galaxist, a JADES-GS-z14-0-t. Az ilyen távoli objektumok fénye a világegyetem tágulása miatt vöröseltolódik, és hosszabb hullámhosszúvá válik.

Szupernóvák a világegyetem kezdetéről

Illusztráció: Pixabay.com

A Webb előtt csak néhány szupernóvát találtak, amelyek 3,3 milliárd évesnél régebbiek voltak, az új JADES minta azonban számtalan olyan szupernóvát tartalmaz, amelyek akkor robbantak fel, amikor az univerzum kevesebb mint 2 milliárd éves volt. A kutatócsoport több, egymástól akár egy év különbséggel készült felvételt használt fel, és összehasonlította őket, hogy megtalálja azokat a forrásokat, amelyek eltűntek vagy megjelentek a felvételeken.

A szupernóvák átmeneti objektumok, ami azt jelenti, hogy fényességük idővel változik, de a kutatók mintegy 80-at találtak az égbolt egy körülbelül rizsszemnyi méretű, a Földhöz viszonylag közeli területén. Justin Pierel, a NASA Einstein-ösztöndíjasa elmondta, hogy megpróbálták kideríteni a távoli és a közeli objektumok közötti alapvető különbségeket.

A kutatócsoport nagy vöröseltolódású szupernóvákat is azonosított, köztük az eddigi legtávolabbi példányt, amely akkor robbant fel, amikor az univerzum mindössze 1,8 milliárd éves volt.

Érdemes elolvasni:

• A Hold vulkánjai még a dinoszauruszok korában is aktívak voltak
• Forradalmi áttörés: Újonnan felfedezett energiamező a Föld körül