A történelem viharos évszázadai sajnos nem voltak kegyesek sem hazánkhoz vagy annak népéhez, sem pedig az itt keletkezett páratlan műkincseknek. Ám Szent Istvánról, hazánk első keresztény királyáról, aki nélkül a magyar államiság elképzelhetetlen lenne fennmaradt egy korabeli, hiteles ábrázolás, melynek készítője élőben láthatta a királyt, Gizella királynét és fiukat, a trónörökös Imre herceget. Ezért mindhármukat szerepeltette is páratlan történelmi örökségünkön.
Hányattatott sors
Legtöbb történelmi ereklyénknek hányattatott sors jutott az elmúlt évszázadokban, nem is maradt fenn túlságosan sok eredeti formájukban. A kevés kivétel egyike koronázási jelvényeink együttese, amelyek közül – több-kevesebb hiányossággal és hibával – mind megmaradt. A Szent Korona tetején például máig ferde a kereszt, mert az egyik menekítése során a koronát őrző láda fedelét a legenda szerint még az előtt csapták rá, hogy tisztességesen elhelyezték volna legfontosabb koronázási jelvényünket.
Koronázási jelvényeink egyébként pihentek már a föld alatt, ráadásul nedves területen, ami kárt okozott például a palástban. Menekítették őket külföldre, hogy a második világháború után az amerikaiak Fort Knoxba szállítsák és csak 1978-ban, az enyhülés során adja vissza Apró Antalnak Jimmy Carter amerikai elnök (Washingtonnak kikötése volt, hogy a ceremónián Kádár nem lehet jelen, nem is volt ott).
A koronázási ékszerek. Forrás: Creative Commons
Kevesen tudják, hogy a Magyar Országgyűlés lenyűgöző épületének kupolatermében, nitrogéndús atmoszféra alatt őrzött Szent Korona, jogar, országalma és koronázási kard egyike sem lehetett jelen tudásunk szerint István királyunk birtokában (így a koronás István-ábrázolás a Budavári Palotában helytelen, de kétségtelenül jól néz ki). Volt azonban egy koronázási jelvény, amit nemcsak hogy láthatott, hanem készítésére egyenesen ő és felesége, a bajorországi előkelő családból származó Gizella adott utasítást.
A koronázási palástot láthatta Szent István
Ez pedig egy papi miseruha volt, amiről azt nem tudjuk, hogy pontosan mikor készült, azt azonban igen, hogy mikor volt már biztosan kész. Ez pedig 1031, amikor is a becses öltözetet a székesfehérvári Szűz Mária egyháznak adományozta az uralkodói pár.
A Nemzeti Múzeumban őrzött páratlan történelmi kincs “alapanyaga rozettamintás bizánci selyem, amelyet csaknem teljesen beborít az aranyszállal hímzett díszítés. Hátán Y alakú kereszt van. A koronázási palást villás szárain angyalok mellképei sorakoznak, a függőleges száron pedig egymás alatt, kétszer ábrázolták Krisztust”, írja a múzeum honlapja.
A koronázási palást másolata, Fotó: Mayer Jácint
De nemcsak a Megváltó, hanem ószövetségi próféták, illetve az apostolok is előkelő helyet kaptak rajta, mint ahogyan a királyi pár és a trónörökös, Imre herceg is. István királyunk jobbjában szárnyas lándzsát tart, míg baljában az országalmát, megannyi fontos szimbólum a korban. A készítéskor, adományozáskor Imre herceg még él, halálát majd 1031 szeptemberében, a krónikák szerint vadászbalesetben leli.
A készítőről nem tudunk semmit, ám a keletkezés körülményeiből biztosan tudjuk, hogy láthatta az uralkodói párt és annak örökösét is, így ez az István-ábrázolás tekinthető az egyetlen hiteles ábrázolásnak államalapító királyunkról.
-
- Gizella királyné a paláston. Forrás: Creative Commons
-
- Szent István a koronázási paláston (Kép forrása: Wikipédia)
Szent István jelentőségét nem lehet túlbecsülni
A palást maga egyébként meglehetősen nagy, IV. Károly királyunkat például szinte teljesen elfedte 1916 decemberében, az utolsó királykoronázás alkalmával Budán.
Érdekesség, hogy a palást nem lett rögtön része a koronázási jelvényeknek. Évszázadok telnek el mire “egyszerű” papi miseruhából a koronázások nélkülözhetetlen kelléke lett. III. András királyunk (1290-1301) korából van az első erre vonatkozó említés. Ugyanakkor a menekítéseket is a palást szenvedte meg talán a leginkább. Szemere Bertalan miniszterelnök Orsova mellett ugyan elásta a koronázási ékszereket, ám a talaj nedves volt, így a kard, az országalma és a palást is súlyosan sérült állapotban került elő négy év múlva.
István királyunk történelmi jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Thoroczkay Gábor történész, az ELTE habilitált egyetemi docense szerint István nélkül nem jöhetett volna létre olyan hatékony és időtálló, egyébiránt bajor mintájú magyar államszervezet, amely képes az István halálát követő bizonytalan történelmi korszakban is kiállni az idők próbáját. Van ilyenre ellenpélda: Lengyelország a korszakban összeomlik.
Ez is érdekelhet:
- Szent István hét hadi sikere – olvass tovább ITT
- Öt érdekes tény, amit nem biztos, hogy tudtál Szent Istvánról – katt a részletekért IDE
Nyitókép: A Budavári Palota Szent István termében látható István-ábrázolás
itt tudod támogatni az oldalunkat
