A gömbvillámok lenyűgöző világa – a jelenség, amire legalább 800 éve keressük a magyarázatot

Forrás: Wikimedia Commons

Rengeteg történet kering a gömbvillámokról, de a mai napig nem lehetünk biztosak abban, mi áll a különös jelenség hátterében. A szkeptikusok szerint csupán valami hétköznapi behatás félremagyarázása, sok tudós azonban úgy véli, hogy valódi természeti jelenségről van szó, és az utóbbi időben célzottan keresik erre a bizonyítékot.

Kitaláció vagy sem, izzó, gömbalakú, beazonosíthatatlan objektumokról számtalan alkalommal készültek feljegyzések a történelem során. – derül ki a Discover Magazine írásából. A legrégebbi feljegyzés ráadásul egy 12. századi angol bencés szerzetestől származik.

Forrás: Depositphotos

A gömbvillám tulajdonságai

A gömbvillám fénylő, gömb alakú objektum, amelynek mérete változó, jellemzően néhány centiméter és több méter közötti átmérőjű. A szemtanúk gyakran számolnak be arról, hogy zivatarok alatt vagy után látták őket, néha a levegőben lebegve, vagy akár összevissza mozogva. A “hagyományos” villámlással ellentétben a gömbvillámok hosszabb ideig, több másodpercen keresztül is láthatóak.

A gömbvillámok kinézetéről szóló elmesélések viszonylag széles skálán mozognak, de a legtöbbnek van néhány közös jellemzője. A szemtanúk gyakran fényes, izzó gömbként írják le, amely gyakran vörös, narancssárga, sárga vagy kék színű. A gömb mérete is változhat, egyes beszámolók szerint kisebb, mint egy golflabda, míg mások szerint nagyobb, mint egy strandlabda.

A hagyományos villám csak a másodperc töredékéig látható
Forrás: Depositphotos

Régóta ismert jelenség

Ahogy a Chemical & Engineering News is beszámol róla, az elmúlt évszázadok során számtalanszor jegyeztek fel hasonló eseteket. Az eddig ismert legidősebb feljegyzés egy angol szerzetestől származik, 1195-ből. Leírása szerint a “tüzes gömb” az égből a Temzébe zuhant. Egy másik, “emberközelibb” eset a 18. századi orosz tudós szerencsétlenségéhez fűződik. Georg Richmannt szentpétervári laboratóriumában ölte meg „egy kék és fehéres tűzgömb”, amely a fejébe csapott, miközben a szentpétervári Cári Tudományos és Művészeti Akadémia egyik metszőmesterének villámhárító kísérletet mutatott be.

Az utóbbi időben is többen számoltak be különböző jelenségekről, amik gömbvillámok lehettek, főleg viharos időhöz kötődően. Néhányan enyhe égési sérüléseket vagy áramütést szenvedtek, de extrémebb esetekben olyan is volt, hogy valami lángra kapott. A legismertebb ilyen eset szintén több mint kétszáz évvel ezelőttről származik: a HMS Warren Hastings személyzete arról számolt be, hogy a hajót az égből rázuhanó tűzgömbök gyújtották fel, ami több embernek az életébe került. Az ilyen jellegű incidensek azonban viszonylag ritkák, a beszámolók pedig többnyire nem megbízható forrásból származnak.

Forrás: Wikimedia Commons

Léteznek-e gömbvillámok?

Mára már laboratóriumi kísérletek során bizonyos körülmények között sikerült gömbvillám-szerű hatásokat létrehozni, ami alátámasztja a jelenség létezését. Ezek a kísérletek nem tökéletesen reprodukálják a természetes gömbvillámokat, de mindenképpen azt sugallják, hogy a gömbvillám egy konkrét fizikai jelenség lehet, nem csupán holmi illúzió vagy szemfényvesztés. Egyelőre azonban a kutatók még keresik azt a bizonyítékot, ami véget vethet a találgatásoknak. A két legfontosabb megoldandó kérdés az, hogy honnan jön a világításhoz szükséges energia, és hogy miért tud tovább fennállni a jelenség, mint a “klasszikus” villámcsapás.