A legrégebbről fennmaradt viccek egyike 4000 éves, csak éppen megérteni nem egyszerű

 Annak ellenére, hogy a humor a hétköznapi életünk része, nem sűrűn találkozunk viccekkel a történelemkönyvekben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy valami modern vívmányról lenne szó. Kutatások is alátámasztják, hogy az emberiség már a kezdetektől viccelt, csak nem feltétlen maradt nyoma írásban.

Kutatók megállapították, hogy még a majmoknál is jelen van egyfajta játékos szekálódás, ami hasonlít az emberi csecsemők viselkedési mintájára. Ezek alapján a humor már 13 millió évvel ezelőtt, az utolsó közös ősünk idejében is létező koncepció volt, bár még rengeteg időnek kellett eltelnie, hogy ennek bármi maradandó nyoma maradjon.

A Discover Magazine cikkéből kiderül, hogy körülbelül 4000 évvel ezelőtt a sumérok korából már maradt ránk ékírással feljegyzett vicc, bár ma már korántsem annyira ütős, mint amennyire rögzítésekor lehetett.

Ez éppen egy adásvételi szerződés, de ugyanilyen formában már jegyeztek fel vicceket a sumérok
Forrás: Wikimedia Commons

A legrégebbi feljegyzett viccek

A Wolverhamptoni Egyetem 2008-ban készített egy gyűjteményt a legkorábbi ismert viccekből. Az összeállításban természetesen a sumérok viszik a pálmát, de például találunk viccet az ókori Egyiptomból is. Ezek között a legtöbb, még ha nem is az évezred poénja, többé-kevésbé érthető, de a sumér humort egyelőre mai szemmel nem sikerült megfejteni. A 4000 éves vicc egyébként így szól:

Egy kutya besétál a kocsmába és így szól: Nem látok semmit. Majd kinyitom ezt.

A helyzet az, hogy nemcsak a magyar verzió hangzik ilyen sután. Valószínűleg ez is egyike a “lefordíthatatlan” poénoknak, annak ellenére, hogy a felépítése viszonylag közel áll a ma ismert formátumhoz. Pár éve ez a furcsa egysoros egészen felkapottá vált az interneten, és a világ minden pontjáról voltak, akik próbálták megfejteni a jelentését, mindeddig sikertelenül.

Forrás: Wikimedia Commons

Más, hasonló korszakból származó viccek viszont nem sutaságuk, hanem éppen indokolatlan bonyolultságuk miatt nem tűnnek humorosnak a mai ember számára. Ez az időszámításunk előtti 17. századi Egyiptomból származó vicc például így hangzik:

Hogyan szórakoztatsz egy unatkozó fáraót?
Hajóba ültetsz egy csoport fiatal nőt, akiket csak egy halászháló takar, majd azt javaslod neki, hogy menjen a Nílushoz “halat fogni”.

A sumérhoz hasonlóan felépítésre ez is kísértetiesen hasonlít egy mai viccformára – ez lehet a világ egyik legrégebben feljegyzett találós kérdése, és ráadásul azért többé-kevésbé értelmezhető is.

Kiforrottabb ókori és középkori humor

Ahogy előrébb haladunk a történelemben és egyre több információnk van a korabeli társadalomról, egyre kézenfekvőbb lesz a viccek szerepe is az adott korszakban. Az ókori Görögországban például a közélet szerves részét képezte a szatíra (maga a ma használt fogalom is görög eredetű), és már Ciceró is nagyobb terjedelemben írt arról, hogy a humort hogyan lehet retorikai eszközként használni a politikában.

A legrégebbi ismert vicckönyv, a görög Filogelosz, a Kr. u. 4-5. század mediterrán térségi poénjaiból összeszedett válogatás, több mint 250 különböző tematikájú vicc. Ebben egyébként tényleg akadnak egész humoros viccek is, például az alábbi kettő:

Egy félkegyelmű árulja a lovát. Megjelenik egy potenciális vevő, aki a ló életkora iránt érdeklődik, ezért megkérdezi, kihullottak-e már a fogak. Erre a félkegyelmű így felel: Hogyne, kétszer is. Egyszer az enyéimet verte ki, egyszer az apámét.

Egy asztrológus megjósolja egy anyának, hogy gyermeke hosszú életet fog élni, és a fizetséget kéri. Az asszony azt mondja neki, hogy jöjjön vissza másnap, mire az asztrológus felcsattan: „De mi van, ha a fiú meghal az éjszaka folyamán, és én elveszítem a díjamat?

Az idő előrehaladtával úgy tűnik, hogy a “vicckultúra” tényleg egyre inkább hasonlít a jelenlegihez. Az Egyesült Királyság legrégebbi vicce például egy egészen pajzán találós kérdés, amely az Exeteri Kódexben szerepel, és a Kr. u. 10. századból származik:

Mi lóg az ember combjánál, amit abba a lyukba akar rakni, ahova korábban már számtalanszor rakta?
Egy kulcs.

Akit a téma bővebben érdekel, a Filogeloszból származó vicceket megtalálja a The National Museum of Language honlapján, sőt néhányat görögül is meghallgathat angol nyelvű képregényekkel társítva az alábbi videóban:

Ezeket is érdemes elolvasni:

Anatolij Bugorszkij, az ember, aki működő részecskegyorsítóba dugta a fejét, és még ma is él

6 meglepő tény az egyiptomi rabszolgák életéről