Megoldódott Ausztrália 100 ezer éves, ismeretlen eredetű oszlopainak rejtélye

Egy új tanulmány szerint a Nyugat-Ausztrália közepén, a Pinnacle-sivatagban található különös mészkőképződmények 100 ezer évvel ezelőtt keletkeztek. Ezzel pedig új megvilágításba kerülnek a kontinens éghajlati változásai.

Az ausztrál Yued őslakosok szerint ezek a tüskeszerű oszlopok azon harcosok kezeit jelképezik, akiket elnyelt a Kwong-kan nevű, több mint 1000 km-en át húzódó homoksivatag. Most a Curtin Egyetem kutatói megállapították, hogy a körülbelül 5 méter magas és 2 méter széles mészkőoszlopok 100 ezer évvel ezelőtt alakultak ki, amikor a térség az az elmúlt félmillió év legcsapadékosabb időszakát élte – számolt be az Independent.

Nyugat-Ausztrália különös oszlopai

Az ausztráliai Pinnacle-sivatagban található mészkőképződmények. Fotó: W. Bulach/Wikimedia

“Megtudtuk, hogy ez az időszak volt az elmúlt félmillió év legcsapadékosabb időszaka, amely különbözik Ausztrália más régióitól, és messze elmarad Nyugat-Ausztrália jelenlegi mediterrán éghajlatától” – mondta Matej Lipar, a tanulmány társszerzője.

Szakértők szerint ebben az időszakban a vízbőség miatt a mészkő feloldódott, és kialakultak ezek a jellegzetes, vasban gazdag oszlopok.

A kutatók szerint ehhez hasonló tájak világszerte megtalálhatók a partvidékeken, például a Földközi-tengernél, a Közel-Keleten, Dél- és Délkelet-Afrika partjainál, az indiai szubkontinensen, a Karib-térségben, Bermuda szigetén, valamint egyes csendes-óceáni szigeteken is. Ezek a területek érzékenyen reagálnak a környezeti változásokra, azonban a módszert, amellyel ezeket a formációkat részletesen tudják vizsgálni, csak nemrégiben fejlesztették ki.

“Ha pontos idővonal alapján tanulmányozzuk őket, jobban megérthetjük, hogyan reagálnak a Föld geológiai rendszerei az éghajlati változásokra” – magyarázta Lipar. A mészkőalakzatokban található vasban gazdag gócok geológiai óraként működnek, mivel csapdába ejtik a talajban lévő kis mennyiségű radioaktív urán és tórium bomlásából származó héliumot.

A mészkőképződmények eső előtt. Fotó: Dilze Lima/Wikimedia

“Ennek a héliumnak a mérésével pontos képet kapunk arról, mikor alakultak ki ezek a gócok” – tette hozzá Martin Danišík, a tanulmány egy másik szerzője. “A tanulmányban kifejlesztett innovatív kormeghatározási technikák azt mutatják, hogy a gócok körülbelül 100 ezer évre nyúlnak vissza, amikor is egy kivételesen nedves éghajlati időszak uralta Ausztrália ezen részét” – mondta a szakértő.

A tudósok bíznak benne, hogy az új módszer lehetővé teszi az éghajlati változások pontosabb datálását ezeken a tájakon, és segít egy pontosabb idővonalat felállítani a múlt környezeti változásairól.

“Ez a kutatás nemcsak a tudományos ismereteket bővíti, hanem gyakorlati betekintést is nyújt az éghajlattörténetbe és a környezeti változásokba, ami releváns mindazok számára, akik aggódnak bolygónk jelenéért és jövőjéért” – mondta Milo Barham, a tanulmány egyik társszerzője.

Érdemes elolvasni:

• A gyorsan olvadó gleccserek miatt át kell rajzolni a svájci-olasz határt
• 78 év után néhány óra alatt megtalálták a Csendes-óceán ‘szellemhajóját’