Hová vándorolnak a Harris- és a Trump-kampányok dollárjai?
Sokat elmond egy elnökválasztás előtt a jelöltről és a mögötte álló pártról, hogy mennyi pénzt és mire fordít a kampánybüdzséből, illetve vajon felismeri-e, milyen úton lehet a leghatékonyabban elnyerni a választók bizalmát.
A Time magazin cikke e témakörnek igyekezett utánajárni a 2024-es amerikai elnökválasztás kapcsán.
Ha tudni akarjuk a televíziós csatornákon vagy a közösségi médián bekúszó választási hirdetésekbe fektetett összegeket, ma már szerencsére számos lehetőségünk van áttekinteni, hogy a választáson induló felek mennyit is fizettek a különféle médiafelületek, hirdetési idők birtoklásáért, vagy éppen a háttérmunka lebonyolításáért.
Fókuszban a fizetett média
Az idei amerikai elnökválasztás kampányköltési jelentéseinek böngészése során igen érdekes adatokra bukkanhatunk. A nyilvánosságra hozott számlákon keresztül láthatjuk, hogy a republikánus Donald Trump kampányában az első 30 legnagyobb kiadás közül 20, míg a demokrata Harris-kampány esetében már 28 kapcsolódik médiavásárláshoz és -gyártáshoz.
Kamala Harris és Tim Walz 2024. augusztusában. Fotó: Gage Skidmore/Wikimedia
A kampányok leginkább ott és akkor próbálják utolérni a szavazókat, ahol és amikor azok nem számítanak rá: ha éppen a politikai élet helyett figyelemelterelést keresnének vagy szórakozásra vágynának. Legyen szó plakátokról egy bevásárlóközpontban, esetleg YouTube videók előtti, TV műsorok alatti, rádióban, vagy közösségi médiában felbukkanó hirdetésekről. A gyűlések ma már korántsem számítanak annyira, és az ajtókon kopogtató kampányolókról és telefonon jelentkező önkéntesekről is teljes mértékben eltolódott hangsúly.
A verseny természetesen térben és időben is egyre élesedik: a hintaállamokra a sajtóharcok nagyobb hangsúlyt fektetnek, s ahogy haladunk a választás napja felé, egyre intenzívebbé válik a médiaháború. A hivatalos kampányfiókok a hirdetési időt a kötelezően legalacsonyabb elérhető áron foglalhatják le. A következő hat hétben Kamala Harris és csapata – TV-ben és rádióban egyaránt – több mint 330 millió dollárért foglalt le hirdetési időt, míg a Trump-kampány ugyanezt kevesebb, mint 200 millió dollárért tette meg.
Donald Trump és J. D. Vance. Fotó: MTI/AP/Yuki Iwamura
Összehasonlításképpen érdemes megemlíteni az elköltött magyar kampánypénzek mértékét a 2022-es választást megelőző időszakban. A politikai hirdetésekre fordított összeg a Kantar Hungary Kft. számításai szerint összesen 5,4 milliárd forintra, tehát “mindössze” kicsivel kevesebb mint 15 millió dollárra rúgott a január és március közötti időszakban.
A Harris- és Trump-kampány hirdetésre fordított összegének különbségét egyébként a Time cikke részben Harris sikeres adománygyűjtésével és a Biden-kampány által korán lefoglalt hirdetési idővel magyarázza, részben pedig a Trump-kampány részben ügyvédekre költött kasszájával.
A kampány és ami mögötte van
Donald Trump és Kamala Harris. Fotó: MTI/EPA/The Washington Post pool/Demetrius Freeman
Mindkét kampányra jellemző tehát, hogy elsősorban a fizetett médiára fókuszál, s hatalmas mennyiségű erőforrást fordít a reklámok kidolgozására, gyártására és sugárzására. Ugyan a kiadások nagyjából 30%-a ide van becsatornázva, nem a hirdetéseken áll vagy bukik minden. A költések 16%-a azokhoz az emberekhez kerül, akik pénzt gyűjtenek ezekre a hirdetésekre, a kampánykassza megmaradt fele pedig felhasználható bérleti díjakra, fizetésekre, kutatásra, logisztikára.
A Time cikke úgy véli, a sajtóharc során nagy hangsúlyt kell kapjon az adminisztráció, az adatgyűjtés és elemzés, hiszen egy kampány valójában csak annyira jó, amennyire az adatok alátámasztják a stratégiáját. Hiszen, ha a kampánycsapat nem biztos abban, hogy milyen milyen célcsoporthoz akar szólni, a szavazókat milyen üzenetekkel tudják megmozgatni, s ezeket milyen platform közvetíti számukra a legsikeresebben, gyakorlatilag elégették a hirdetésekre szánt pénzt.
Érdemes elolvasni:
