Kína egyik legjelentősebb dinasztiájának bukásához egy eddig elhanyagolt jelenség vezethetett

Kínai tudósok új kutatása szerint egy meglepő tényező is hozzájárulhatott a kínai történelem egyik legjelentősebb uralkodóháza, a Ming-dinasztia bukásához.

A történészek hagyományosan a társadalmi, gazdasági és politikai problémákat említik a hanyatlás fő okaiként, azonban a kutatók most úgy vélik, hogy egy fölöttébb súlyos szárazság, a Vanli-megaaszály az eddig gondoltaknál korábban is jelentős szerepet játszhatott Kína történelmében. Korábban egy másik hasonló katasztrófát, a Csung-csen-aszályt tartották az egyik fő tényezőnek, mint a dinasztia legnagyobb problémáját, mivel annak vége felé súlyos terméshiányt okozott. A történelmi feljegyzések hajlamosak valamiért figyelmen kívül hagyni ezt a jelenséget, de a Kínai Tudományos Akadémia legújabb elemzése szerint viszont egy még korábbi aszály, az 1585 és 1590 között bekövetkezett Vanli-megaaszály is komoly károkat okozhatott a mezőgazdaságban, ezzel aláásva a Ming-dinasztia (1368–1644) virágzását, derül ki a Greek Reporter beszámolójából.

A Ming-dinasztia sírjaihoz vezető “lélekút”. Charlie Fong/Wikimedia

Az éghajlatváltozás is közbeszólt

A Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology folyóiratban megjelent tanulmány új perspektívákat nyújt az éghajlat történelem formáló szerepéről, és emlékeztet arra, hogy az ókori civilizációkra gyakorolt hatások tanulmányozása ma is fontos tanulságokat hordozhat.

Az ókori éghajlati események tanulmányozása során az egyik kihívás a pontos adatok hiánya volt. A kutatók ennek megoldására egy új módszert alkalmaztak, hogy nyomon kövessék a szárazsági mintázatokat az idők során. Az oxigénizotópok elemzésével és a Palmer-szárazsági index (PDSI) használatával a Lösz-fennsíkon talált fák évgyűrűinek vizsgálatával rekonstruálták a korábbi klímaviszonyokat, egészen 1556-ig visszamenőleg, évről évre rögzítve az éghajlati változásokat. Ez segíti a tudósokat abban, hogy jobban megértsék, milyen hatással lehetett az éghajlat a történelmi eseményekre.

Nem várt nélkülözés köszöntött be a Ming-dinasztia végén

A kutatás egyik fontos eredménye az ázsiai nyári monszun intenzitásának csökkenése 1561 és 1661 között, amit a gyenge monszunok időszakának neveznek, amely valószínűleg súlyos élelmiszerhiányhoz vezetett, mivel a mezőgazdasági termelést befolyásolta. A kevés élelem pedig egyenes út a társadalmi nyugtalansághoz, amely tovább gyengítette a dinasztia stabilitását. Kimutatták továbbá, a 2000-es évek óta Kína északnyugati részén nedvesebb körülmények alakultak ki, ellentétben a Ming-korabeli szárazsággal. Ez pedig azt mutatja, hogy az ázsiai éghajlati mintázatok folyamatosan változnak, és egy-egy szárazabb időszal jelentős hatással lehet az emberi történelemre. A tudósok megjegyezték, hogy globális éghajlati események, például az El Niño déli oszcillációja (ENSO), felerősíthették az ázsiai monszunt, súlyosbítva Kína aszályait. Ez pedig tovább terhelhette a Ming-dinasztia gazdaságát és stabilitását.

Érdemes elolvasni:

• 5 ezer éves királyi sírt találhattak egy kínai lelőhelyen
• A régészeknek jó okuk van arra, miért nem nyitják fel Kína első császárának sírját
• Ezek a 3600 éves múmiák a világ legrégebbi sajtjával vannak bekenve