Dél-Amerika nyugati térségeiben az őslakos közösségek több ezer éve használnak kokalevelet gyógyászati és rekreációs céllal. Azonban csak 1859-től vált igazán ismertté Európában, amikor Friedrich Gaedcke német vegyész a koka cserje leveleiből kivonta a mára híressé vált hidroklorid sót.
Most pedig egy új elemzés mutatta ki, hogy már 200 évvel korábban is ismerték a növény hatásait Európában.
A koka cserje hatóanyagát találták meg két vizsgált maradványban
A Milánói Egyetem és az IRCCS Ca’ Granda alapítvány kutatói a Journal of Archaeological Science folyóiratban publikált tanulmányukban számoltak be arról, hogy egy 17. századi kórház közelében eltemetett két agymaradványban a növény hatóanyagait, köztük kokaint, benzoilekgonint és higrint azonosítottak.
Ez utóbbi jelenléte azt jelzi, hogy ezek a milánói reneszánsz korabeli emberek vagy az amerikai őslakosokhoz hasonlóan rágták a leveleket, vagy kokateát fogyasztottak közvetlenül haláluk előtt.
A Popular Science szerint a milánói Ospedale Maggiore a 17. századi Európa egyik híres kórháza, amely sok éven át fogadta a betegeket, és a kórház közelében egy nagy temetőt is kialakítottak az elhunytak elhelyezésére, ahol mára mintegy 10 ezer ember maradványai találhatók.
Ezek tanulmányozása segít a reneszánsz és a kora újkorban élt emberek mindennapjainak megismerésében. 2023-ban egyébként mákgubó nyomokat is találtak a kriptában, amely az ópiumhasználatot, valamint a korábban nem dokumentált kannabiszfogyasztást is bizonyítja ebben az időszakban.
A növényről korábban úgy vélték, csak a 19. században érkezett meg Olaszországba. Azonban a Ca’ Granda kriptában talált két múmián végzett vizsgálat alapján a kutatók most már azt állítják, hogy a kokalevél használata már a 1600-as években is jelen volt Európában.
Morbid oka is lehetett annak, miért fogyasztották a növényt
A spanyol tengerészek már a dél-amerikai érkezésükkor is ismerték a koka hatásait, a 16-17. századi tengeri kereskedelemnek köszönhetően pedig az egzotikus növények iránti érdeklődés Európában a többszörösére nőtt, különösen Milánóban, amely akkoriban Spanyol uralom alatt állt.
A tanulmány készítői jelenleg még nem tudják, hogy milyen mértékben terjedhetett el a növény a lakosság körében, sem azt, hogy milyen arányban használták gyógyászati vagy rekreációs célokra. A testek temetkezési helye alapján valószínű, hogy szegényebb emberekről lehet szó, akik esetleg az étvágycsökkentő hatása miatt fogyaszthatták a kokalevelet.
Érdemes elolvasni:
- Egy majdnem 16 ezer éves rajz mutatja be az ősi halászat fejlettségét
- Kína egyik legjelentősebb dinasztiájának bukásához egy eddig elhanyagolt jelenség vezethetett
- Noé bárkájához vezethet el a lenyűgöző 3000 éves térkép
Source: