• Ukrajna
  • Egyesült Államok
  • Oroszország
  • történelem
  • Daily News Hungary
hm-logohm-logohm-logohm-logo
  • Külföld
  • Belföld
  • Trend
  • MIX
  • Kult+Múlt
  • Utazás
✕
Rendkívüli hírek
Kármán Brigitta Kármán Brigitta · 2024.11.09.
· MIX

A természet halála: egy korszak végének vagyunk szemtanúi?

klímaválság, természet, nature

Illusztráció. Kiemelt kép: Depositphotos.com

Nemrégiben hallottam egy elgondolkodtató kifejezést: „Isten halott, Marx halott, és én sem érzem magam túl jól.” Vajon most eljött az idő, hogy ezt kiegészítsük a következővel: „A természet halott”?

A természet, amelyet hosszú ideje az emberiségtől elkülönülő, független entitásként értelmezünk, vajon mára elvesztette jelentőségét? Az elismert biológus, E.O. Wilson szerint az emberi kivételesség eszméje az alacsonyabb rendűnek vélt életformák iránti megvetésre sarkallhat bennünket.

Globálisan elérkeztünk az antropocén korszakba, ahol az ember vált a legnagyobb ökológiai változások mozgatójává. Az atmoszférára, a hidroszférára és a bioszférára gyakorolt túlnyomó hatásunk miatt már nincs olyan ökoszisztéma, amely érintetlen maradt volna. Legyen szó fajok kolonizálásáról, élőhelyek elvesztéséről, klímaváltozásról, túlzott kitermelésről, műanyag-szennyezésről vagy káros vegyi anyagok terjedéséről, mára mindenhol érezhető az emberi jelenlét. E tényezők együttese pedig egyre gyorsabb ütemben taszítja az ökoszisztémákat a megsemmisülés határára.

A COVID-19 világjárvány idején megjelentek a fordított zoonózis esetei, amikor az ember vált a fertőzések forrásává házi és vadon élő állatok számára. Ez világosan rávilágított arra, hogy az emberiség és a bioszférát velünk megosztó összes élőlény sorsa szoros összefüggésben áll, írja a Science Alert.

Az antropocén kihívásai

Az emberi tevékenység által meghatározott antropocén korszakban a globális biodiverzitás válságban van, a fajok kihalási üteme ezerszerese a természetes ütemnek. Ennek kezelése az egyik legnagyobb kihívásunk. A Half-Earth projekt szerint csak akkor tudjuk megőrizni a fajok 85%-át, ha a Föld felszínének 50%-át védett területként őrizzük meg. Azonban a természetvédelmi területek létrehozása gyakran az őslakos népek kiszorításával jár, ahelyett, hogy tiszteletben tartanánk a természetvédelemben betöltött szerepüket.

Bár örömteli, hogy egyre nagyobb területek kapnak védelmet (2020-ra a szárazföldek 17%-a, az óceánok 10%-a), a biodiverzitás megőrzésére irányuló kezelésük hatékonysága még mindig kérdéses.

A biodiverzitás támogatása

Mára kezdjük felismerni, hogy a biodiverzitás támogatása mindenhol lehetséges, és minden tevékenységünk során figyelembe vehető. A városi tájak például támogathatják a beporzó rovarok fennmaradását, a mezőgazdasági tájak pedig hozzájárulhatnak ehhez, a termesztés intenzitásától függően. Az iskolások pedig egyre inkább olyan környezetben tanulnak, ahol kölcsönös kapcsolatot alakíthatnak ki a természettel.

Az angol költő, Gerard Manley Hopkins szavaival élve:
„Mivé lenne a világ nedvesség és vadon nélkül? Hagyjátok meg őket, Ó, hagyjátok meg őket, vadont és vizet; Hosszú életet a gyomoknak és a vadonnak!”

Újragondolt kapcsolat a természettel

Egy Regeneration Canada konferencián megkérdezték tőlünk, hogy írjuk le a „közösségünket”. Sokan városi vagy vidéki közösségeikről beszéltek. Egy fiatal mohawk férfi viszont egy nyírfaligetet említett saját közösségeként. A jelenlévők számára a „közösség” fogalma eddig leginkább az „emberi” közösségre korlátozódott.

Sylvia Wynter esszéista és filozófus szerint az ember, mint elkülönült és túlsúlyban lévő kategória, a gyarmatosítás és rasszizmus gondolati alapja. Néhány tudós, felismerve a klímaváltozás mélyreható hatásait, kijelentette, hogy az emberi történelem és a természet története közötti fal leomlott. Dipesh Chakrabarty történész híres esszéjében, „The Climate of History: Four Theses” című munkájában felvetette, hogy a kortárs történelem kulcsmotívumai, mint a szabadságért folytatott küzdelem, ma már szorosan összefonódnak a bioszféra sorsával.

Az ökológusok felismerték, hogy a természettől való elhatárolódás értelmetlen, és a természetes folyamatok tanulmányozása nem hagyhatja figyelmen kívül az emberi beavatkozásokat. Az elkülönülés eszméje egyesek szerint az egész bolygónkat sújtó válság alapvető mozgatórugója.

Az ilyen mélyebb megértés fényében talán eljött az idő, hogy túllépjünk a „természeten” mint az emberiségtől független koncepción. Ehelyett mélyebb megértést kellene kialakítanunk a biodiverzitás és a közösség fogalmáról, mint az emberiség és a nem emberi életformák közös történetéről és sorsáról.

Ez a gondolatmenet közelebb áll az őslakos közösségek szemléletéhez, akik a földdel való kapcsolatra „rokonainkként” tekintenek minden ökoszisztémában. Vajon elérkeztünk a természet végéhez abban az értelemben, hogy már nem tartjuk különállónak? A természethez való kapcsolatunk újragondolása fontos lépés lehet abban, hogy még inkább elköteleződjünk a környezeti válságok kezelésében.

Ezt is érdemes elolvasni:

  • Nagy a baj: Nostradamus és Baba Vanga is borzalmas évet ígér 2025-re
  • Világelsőként termesztettek növényeket holdtalajban magyar kutatók

Kiemelt kép: Depositphotos.com

Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat
klímaváltozás természet természeti katasztrófa tudomány
Megosztás

Érdemes elolvasni

  • Képek: Újra megnyílt a legendás fürdőkomplexum Magyarországon – rengetegen dolgoztak érte ingyen

  • Új éjszakai bulivonatok indulnak Budapestről: így juthatsz haza könnyedén a nyári programok után

  • Ne megszokásból közlekedj Budapesten: Mától felfordul az 1-es villamos közlekedése

  • Utazók, figyelem: Komoly torlódás várható a budapesti repülőtérhez vezető úton

  • Kiváló olasz borok a budapesti Winelovers Wine Awards 2025 rendezvényen

  • Katasztrófa közeleg? Több mint 500 hektár égett le Bács-Kiskunban a hőség miatt fellángoló tüzekben

Kapcsolódó cikkek

Buzz Aldrin az amerikai zászlóval Hold bizonyíték teknős
2025.07.05.

Nem az ember volt az első faj a Hold körül – hallottál már az űrteknősökről?


Olvasson tovább
Magyar Film Akadémia Hollywood Oscar Díj
2025.07.04.

Amerikai filmakadémia: Három magyar filmes mostantól Oscar-szavazó!


Olvasson tovább
üstökös naprendszer idegen látogató
2025.07.03.

Csillagközi látogató lépett be a Naprendszerbe


Olvasson tovább
Bűn lehet majd hamarosan kriptovalutával kereskedni
2025.07.03.

Már bűncselekmény lehet, ha kriptóval kereskedsz – új magyar törvény lépett életbe


Olvasson tovább
rkk_336x280px

Érdemes elolvasni

stso

Adatkezelési tájékoztató

Süti (cookie) kezelése

Jogi közlemény

Szerzői Jogok

Hirdess velünk

Impresszum

© 2025 HelloMagyar. Minden jog fenntartva! | Szerver: levixdc.hu
Olvastad már?
Képek: Újra megnyílt a legendás fürdőkomplexum Magyarországon – rengetegen dolgoztak érte ingyen

Képek: Újra megnyílt a legendás fürdőkomplexum Magyarországon – rengetegen dolgoztak érte ingyen

Tovább olvasok
Új éjszakai bulivonatok indulnak Budapestről: így juthatsz haza könnyedén a nyári programok után

Új éjszakai bulivonatok indulnak Budapestről: így juthatsz haza könnyedén a nyári programok után

Tovább olvasok
Ne megszokásból közlekedj Budapesten: Mától felfordul az 1-es villamos közlekedése

Ne megszokásból közlekedj Budapesten: Mától felfordul az 1-es villamos közlekedése

Tovább olvasok
Utazók, figyelem: Komoly torlódás várható a budapesti repülőtérhez vezető úton

Utazók, figyelem: Komoly torlódás várható a budapesti repülőtérhez vezető úton

Tovább olvasok
Kiváló olasz borok a budapesti Winelovers Wine Awards 2025 rendezvényen

Kiváló olasz borok a budapesti Winelovers Wine Awards 2025 rendezvényen

Tovább olvasok
Katasztrófa közeleg? Több mint 500 hektár égett le Bács-Kiskunban a hőség miatt fellángoló tüzekben

Katasztrófa közeleg? Több mint 500 hektár égett le Bács-Kiskunban a hőség miatt fellángoló tüzekben

Tovább olvasok
Nem az ember volt az első faj a Hold körül – hallottál már az űrteknősökről?

Nem az ember volt az első faj a Hold körül – hallottál már az űrteknősökről?

Tovább olvasok
Újra itt a borzalmas aszály Magyarországon: Hatalmasak a károk, de nem teszünk eleget ellene

Újra itt a borzalmas aszály Magyarországon: Hatalmasak a károk, de nem teszünk eleget ellene

Tovább olvasok
5 magyar étel, amiért még a külföldiek is rajonganak

5 magyar étel, amiért még a külföldiek is rajonganak

Tovább olvasok
<b>Atlantisz városát találhatták meg a kutatók, ráadásul itt, Európában!</b>

Atlantisz városát találhatták meg a kutatók, ráadásul itt, Európában!

Tovább olvasok
  • 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4