3200 évvel ezelőtt több civilizáció is egyszerre, rejtélyes módon hullott szét
Több mint 3200 évvel ezelőtt az emberiség mintha a csúcspontjára ért volna, ugyanis a Földközi-tenger keleti részén, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten összekapcsolódó, fejlett civilizációk diplomácia, kereskedelem és kulturális csere útján építettek ki virágzó hálózatot.
Városok emelkedtek, kultúrák virágoztak. Aztán hirtelen minden összeomlott, és a pontos okokra a kutatók máig nem jöttek rá.
A késő bronzkor összeomlás, amely Kr. e. 1200 körül következett be, olyan jelentős civilizációkat sújtott, mint a mezopotámiai Középasszír Birodalmat, az egyiptomi Újbirodalmat, a babiloniakat, az anatóliai hettitákat, a trójaiakat, a mükénéieket és a minósziakat. Ezek közül sokan a technológiai stagnálás és kulturális hanyatlás miatt egy sötét korszakba léptek.
Több civilizáció is ugyanabban az időben tűnt el
A bronzkor – Kr. e. 3300-tól – nevét a bronzszerszámok használatának kezdetéről kapta. Az IFLScience beszámolója szerint a réz és ón ötvözésével készült bronz erősebb és tartósabb anyag volt, amely előnyt biztosított a fegyvergyártásban, az építészetben és a művészetekben is. Ez a technológiai áttörés elősegítette az összetettebb társadalmak és írásrendszerek, például az ékírás kialakulását.
A virágzó civilizációk hálózata azonban Kr. e. 12. században összeomlott. Eric Cline amerikai régész könyvében a Kr. e. 1177-es évet említi a hanyatlás kulcsfontosságú pillanataként, de persze a folyamat évtizedek alatt bontakozott ki. Számos lázadás tört ki, egyre több háború dúlt, emiatt pedig városok pusztultak el és kultúrák tűntek el örökre.
De mik lehettek az okok?
A szakértők több lehetséges magyarázattal is előálltak. Az egyik népszerű elmélet szerint a tengeri népek nevű hódító csoport érkezése okozta az összeomlást. Bár nem hagytak maguk után írott emlékeket, és létezésük is vitatott, jelenlétük összefügghet Anatólia, Szíria, Fönícia, Kánaán, Ciprus és Egyiptom városainak elnéptelenedésével.
Egy másik elképzelés szerint a civilizációk belső gyengeségeik miatt omlottak össze. A késő bronzkori társadalmak központosított és hierarchikus rendszerei egyensúlyhiányt és társadalmi instabilitást eredményezhettek. Emellett azonban környezeti katasztrófa is szerepet játszhatott. Egy 2013-as tanulmány pollenminták alapján éghajlatváltozást mutatott ki, amely szárazságokat, éhínségeket és társadalmi felfordulást idézett elő, amely tömeges migrációhoz és a civilizációk sebezhetőségéhez vezethetett a tengeri népekkel szemben.
Eric Cline amerikai történészprofesszor szerint valószínűtlen, hogy az összeomlás egyetlen okra vezethető vissza, és inkább egyik katasztrófa követhette a másikat. Ez pedig élénk emlékeztető arra, hogy még a legfejlettebb civilizációk sem védettek teljesen az összeomlással szemben. Amikor a bronzkori társadalmak virágzásuk csúcsán jártak, senki sem sejthette, hogy nagyszerű városaik és vívmányaik egyszer a feledés homályába merülnek.
Érdemes elolvasni:
