Ismered a magyar gótika emlékeit? A keszthelyi Magyarok Nagyasszonya-templom és a vár

A gótika a középkori kultúra virágzásának kora volt, amely során lélegzetelállító építészeti alkotások készültek Európa-szerte, és természetesen Magyarországon is. A gótika az építészetben hozta létre legmonumentálisabb alkotásait, melynek most egyik magyar freskós templomának kincseit mutatjuk meg.

Az oltár, Fotó: Mayer Jácint

A gótika és templom

A gótikus stílusban épült templomok függőleges tagoltsága, karcsú pillérei, magasba emelkedő tornyai, díszes kőrácsos ablakai a korábbi formavilággal szemben radikális különbséget mutattak. A gótikus épülettípus legfontosabb jellemzője a pillérekkel megtámogatott összetett csúcsíves vagy legyező keresztboltozat, karcsúbb, magasabb oszlopok és támpillérek rendszere. A gótikus templomok magas, keskeny ablakait geometrikus alakzatok által kialakított, áttört kőrácsok tagolják. Jellemzőjük a rózsaablak, amely a katedrálisok homlokzatát díszítő, kör alakú, kőrácsos ablak.

Gótika a magyar templomépítészetben

A hazai gótika korai szakasza a XIII. század második felére és a XIV. század elejére tehető, virágkora Nagy Lajos és Zsigmond uralkodására, késő virágzása pedig Mátyás és II. Ulászló korára esik.
A magyarországi gótika alkotásai méreteikben és kiképzésükben szerények. A francia és a német gótika erősen tagolt templomtömegeivel szemben a lényegesen kisebb hazai templomok inkább zárt, tömbszerű megjelenésűek, homlokzataik egyszerűbbek, kevésbé áttörtek.

Freskók és gótikus ablakok, Fotó: Mayer Jácint

Gótikus építészetünk alkotásai a töröktől megszállt területeken jórészt elpusztultak. Emlékei jobbára az ország mai területének nyugati, északi és északkeleti vidékein, továbbá a Felvidéken és Erdélyben maradtak ránk. Sok templom a XVIII. századi barokk újjáépítésnél vagy a XIX. századi restaurálás során vesztette el eredeti alakját.

A középkori Magyarország egész területén számos templomban láthatók gótikus falképek. Egyik kedvelt témájuk Szent László legendája. Kiemelkedő emlékei a veleméri (Vas megye) templom falképsorozata, Aquila János művei a XIV. század végéről és a keszthelyi volt ferences templom szentélyében feltárt freskók.

Az ülőfülke, Fotó: Mayer Jácint

A keszthelyi Magyarok Nagyasszonya-templom

A templom  1380 körül épült Keszthely mai főterén. A város legrégebbi most is álló épülete, továbbá itt találhatók a mai Magyarország legnagyobb gótikus freskói, amelyeket 1974-ben fedeztek fel villanyszerelési munkák során.

A középkorban a szentély egészét falképek díszítették, ami koldulórendi templomban ritkaság. A falkép ciklust azonban csak szerzetesek láthatták, mert a szentély a laikusok elől el volt zárva.

Agnus Dei zárókő, Fotó: Mayer Jácint

A falakon található freskók rendkívül részletgazdagok: kispróféták, nagypróféták, főangyalok, evangélisták, szent püspökök, királyok sorozataival találkozhatunk. Láthatjuk Jézus bevonulását Jeruzsálembe, az utolsó vacsorát, az olajfák hegyének, Júdás csókjának és Jézus Pilátus előtti jeleneteit, valamint Mária életének fontosabb eseményeit.

A keszthelyi szentély hazánkban egyedülálló ábrázolásai az ablakok káváiban maradtak ránk. A geometrikus keretekben világi arcok sokaságát találhatjuk, akik feje körül nincs dicsfény, tehát nem szentek. Férfiarcok ábrázolásainak gazdag variációjával találkozhatunk itt: az egyes ablakok bélletében különböző formájú és színezésű geometrikus keretekben mintegy 32-40 fejábrázolás jelenik meg különböző beállításokban.

A kripta, Fotó: Mayer Jácint

A templom külsejét négyszer lépcsőzött hatalmas gótikus támpillérek tagozzák, melyek között a falakban kőrácsos ablakok helyezkednek el. Északi oldalához teljes szélességében a négyzetes, zárt udvart magába foglaló kolostor csatlakozik, délről pedig a Szent Anna-kápolna. A templom alaprajzilag tipikus képviselője a hazai ferences kolostoroknak.

A kaputorony maradványa, Fotó: Mayer Jácint

A nyugati homlokzatra állított újkori toronyépítmény díszei az egykori helyéről a torony-emeltre áthelyezett 12 küllős rózsaablak és a főkapu. A templomhajó nyugati végén látható a régi főbejárati kapu, amelyet a toronytesttel elfalaztak. A legutóbbi helyreállítás szabadította ki a gótikus kőkeretet, amit eredetileg kis előtetőszerű építmény fedett.

Gótikus kapu, Fotó: Mayer Jácint

A templomhajó öt boltmezőre oszlik. Míg a szentély felületeit freskók borították, az egykori gótikus hajó falfelületei egyszínűek voltak. A templomhajó és a szentély keresztboltozatát szimbolikus ábrázolású zárókövek zárják, ill. zárták. A szentély valamivel alacsonyabb a hajónál, mindkettőt azonos kialakítású és azonos profilú bordákkal megépített gótikus keresztboltozatok fedik.

Lackfi István nádor sírköve, Fotó: Mayer Jácint

A szentély déli oldalának látványos elemei között láthatjuk az alapító, Lackfi István vörösmárvány sírlapját és egy késő gótikus ülőfülkét is. További fontos rész a sekrestye, amely keresztboltozatával, zárókövével (Agnus Dei ábrázolással), és kőkeretes ajtajával a templom legérintetlenebb gótikus része.

A templom előtérben az erődítés romjaival, Fotó: Mayer J.

A keszthelyi végvár 1548 és 1550 között épült ki királyi parancsra, amikor a török haderő megjelent a térségben. A ferences kolostort és templomot erődítették meg. A kolostor összes és a templom déli ablakait befalazták, az épület köré palánkot emeltek. Többszöri átépítéssel végigszolgálta a török háborúkat, és csak 1720 körül kapták vissza a ferencesek. Ma a templom körüli alapfalak láthatóak.

Érdekes lehet még:

Bemutatjuk a keszthelyi Festetics-kastélyt

forrás:

A magyarországi gótika művészete: A magyarországi gótika, keszthelyiplebania.hu