Bemutatjuk a keszthelyi Festetics-kastélyt

Érdekes rivalizálás kíséri a Balaton-parti főbb településeket abban, hogy melyik tekinthető a Balaton fővárosának. Természetesen ez a mezőny is diszkriminált, ugyanis roppant szerencsés helyzetének köszönhetően, a régi épített egyházi és katonai történelemmel rendelkező, földrajzilag is a Balaton tükrébe ékelődött Tihanyt rendre mellőzik a nevezettek sorából. Így Siófok, Balatonfüred és Keszthely versengését évtizedek óta mosolyoghatja a kívülálló közvélemény, mely címet 2000-ben leleményes módon az utóbbi induló jogilag is levédetett. A témában nagyon sok cikk, észrevétel íródott, amik kielemezték a városok idegenforgalmát, adottságát, azonban az épített történelmet tekintve biztosak lehetünk Keszthely elsöprő fölényében.  

A Festetics-kastély előkertje, Fotó: Mayer Jácint

Keszthely a Balaton nyugati szegletét uralja, mely élénk turizmussal, jelentős történelemmel és kultúrával rendelkezik, a tó partjának második legnagyobb városa, és a régió egyik legfontosabb kulturális, oktatási és gazdasági központja. Kedvező fekvése, közúti és vasúti megközelíthetősége miatt a város és környéke kedvelt üdülőhely.

Festetics György szobra, Fotó: Mayer Jácint

A gyönyörű város sokat köszönhet a Festeticseknek, akik Keszthelyt választották birtokaik központjául. A Festetics család Magyarország egyik legjelentősebb nemesi családja volt több mint 200 évig. A családot a 18. században emelték grófi rangra, s a későbbi generációk tagjai közül sokan fontos szerepet játszottak Magyarország politikai, gazdasági, tudományos és kulturális életében.

Az első Festetics, aki Magyarországon telepedett le, Pál, vélhetőleg a törökök által okozott pusztítás és a jobb élet reményében költözött 1634-ben Németújvárra, a Batthyány-birtokra. Fia, II. Pál (1639–1720) a török elleni sikeres csaták résztvevőjeként és szerencsés házasságai révén tudta a család vagyonát megalapozni. A Festetics család keszthelyi ágának megalapítója Festetics Kristóf (1696–1768) volt.

A kastély könyvtára, Fotó: Mayer Jácint

A kastély első építési periódusa 1745–1750 közé tehető, melyből a jelenlegi épület középső, keleti szárnya származik. A kastély bővítése 1792-ben kezdődött. A tervezett U alak két hátranyúló szárnyából csak a déli, könyvtári szárny épült fel klasszicizáló késő barokk (copf) stílusban. A következő jelentős átépítést és bővítést 1883–1887 között Festetics II. Tasziló végeztette a kastélyépületen Victor Rumpelmayer tervei alapján historizáló (neobarokk és neorokokó) stílusban. Meghosszabbíttatta a középső, keleti szárnyat, és végre megvalósult az U alak: elkészült az északi szárny, amely a báltermek és a vendéglakosztályok befogadására szolgált, valamit ekkor épült fel a torony is, így nyerte el a kastély mai formáját. Az épület történetének fontos mozzanataként kell megemlíteni, hogy a berendezése a legtöbb magyar kastélytól eltérően részben épen maradt a második világháború alatt.

A kék szalon, Fotó: Mayer Jácint

A kastély ma a Helikon Kastélymúzeum kezeléséhez tartozik. Leglátványosabb kiállítási területük a főúri enteriőr, mely több mint 20 termen keresztül mutatja be a Festeticsek 18-19. század közötti életét, különböző művészeti stílusban készített festményeit, bútorait, berendezési tárgyait, több építési periódusban. Az enteriőrkiállítás termei közül a legjelentősebb, egyben a kastély legnagyobb értéke: Magyarország egyetlen épen maradt főúri magánkönyvtára. A család által a kezdetektől fogva gyűjtött könyvei számára Festetics (I.) György létesítette 1799 és 1801 között a könyvtártermet, melynek klasszicista berendezése szintén komoly értéket képvisel.

Részlet a Hintógyűjteményből, Fotó: Mayer Jácint

A Múzeum jelentős gyűjteményét alkotja a Hintókiállítás, a főúri életformához tartozó 18-19. századi több mint 60 lóvontatású kocsi, hintó és szán bemutatásával. A vadászati gyűjtemény alapját Windisch-Grätz Ferenc József hazánknak adományozott több száz darabos trófeagyűjteménye képezi, melyet a világ minden tájékáról gyűjtött trófeákon kívül vadászfegyverek tárlata egészít ki. A történelmi modellvasút-kiállítás az egyik legnagyobb Európában. A 19–21. századi Magyarország, Ausztria és Németország vasútjait szemléltető óriásmodellek, az eredeti állomásépületek, a vasúti pályák, a mozdonyok, a szerelvények korhű másai, nem csupán gyermekeink figyelmét kötik le. A kastély parkját kamarakertje, a tava, szökőkutas előkertje, állat- és növényvilága a nemzetközileg is elismert történeti kertek sorába emeli. A területéhez tartozik még a pálmaház, melynek épületét sziklakert, akvárium, kerti tó és madárpark együttese övezi.

A kastélykert, Fotó: Mayer Jácint

Érdemes elolvasniVárkörút Sopronban – séta a középkor városában

A Festetics-kastély, a Balaton Múzeum, a Georgikon Tájmúzeum, a Babamúzeum, a gótikus alapokra épült plébániatemplom, a hangulatos belvárosi sétálóutca valóban a Balaton legnagyobb kulturális központjává teszi Keszthelyt, a kastély városát.

Forrás: helikonkastely.hu

Galéria