Meglepően pontos jóslatai voltak 2025-re vonatkozóan a 100 éve élt feltalálónak

Az ezredforduló óta már közel negyed évszázad telt el, így már jócskán benne vagyunk a 19. és 20. századi sci-fi írók által elképzelt futurisztikus korszakban. És ugyan még nem uraljuk a galaxist és nem utazunk repülő autókkal, néhány 2025-re vonatkozó jóslat meglepően pontosnak bizonyult 100 év távlatából.

Archibald Montgomery Low professzor – aki annak ellenére használta ezt a címet, hogy nem volt igazi professzor – korának legjelentősebb feltalálói közé tartozott. 1888-ban Londonban született, 1914-ben alkotta meg a televízió legkorábbi prototípusát, majd az első világháború idején kifejlesztette a világ első, személyzet nélküli repülőgépét, írja az IFLScience.

Néhány melléfogás mellett ijesztően pontos jóslatai is voltak 2025-re

Archibald Montgomery Low. Képernyőfotó: British Movietone

A rádióirányítású rendszerek atyjaként emlegetett mérnök emellett termékeny író és futurista is volt, előrejelzései rendszeresen megjelentek a korabeli brit újságokban. 1925-ben még egy könyvet is kiadott A jövő címmel, amelyben megjósolta, hogy az új technológiák miként fogják átalakítani a világ népességének életét 2025-ben. A Findmypast kutatói Low néhány legérdekesebb jóslatát kutatva összeállítottak egy sor újságkivágást, amelyekben az önjelölt professzort idézik, aki a modern kori életről alkotott véleményét adja elő.

Nem minden jóslata vált be, ugyanis Low például tévedett azzal kapcsolatban, hogy 2025-re az egész világ szintetikus filcből készült alsóneműt fog viselni. Egy másik jóslata a speciális szemüvegek használatára vonatkozik, amelyek lehetővé tennék a mozinézők számára, hogy kiválasszák, melyik filmet nézzék. Erre még várnunk kell, de a virtuális valóság fejhallgatók már használatban vannak, így azt is mondhatjuk, hogy ebben is igaza volt.

Megjósolta azonban az online bankolás feltalálását, miközben abban is igaza volt, hogy a modern technológiát aljas célokra fogják felhasználni az egyre kifinomultabb bűnbandák. Ezek között van egy utalás az okostelefonokra, amelyeket Low úgy jellemez, mint „automata telefonokat, amelyek minden alkalommal a megfelelő számot választják”. Valószínűleg arra akart ezzel utalni, hogy az 1920-as években használt forgó tárcsás telefonokkal nehéz volt helyesen tárcsázni.

Ugyanez az újságcikk utal a mozgó járdákra, amelyek ma már mindennaposak a bevásárlóközpontokban és a repülőtereken, valamint függőleges megfelelőjükre, a mozgólépcsőre. Emellett azt gondolta, hogy „egy televíziós gép fogja felváltani a képes újságot”, és hogy a napi híreket „hangszórón” keresztül fogják közölni. Egy másik ötlete a vezeték nélküli ébresztőórák feltalálásáról szól, bár enyhén optimista módon úgy gondolta, hogy 2025-ben ezek mind 9 óra 30-ra lesznek beállítva. Helyesen látta a megújuló energiaforrások fejlődését is, kijelentve, hogy „a szelet és az árapályokat is az ember szolgálatába kell állítani”.

Azonban nem Low volt az egyetlen tudós ebből az időszakból, aki elgondolkodott rajta, milyen lesz az élet 100 évvel később. Az archívumban megtalálható egy 1923-as újságkivonat is, amely egy J. B. S. Haldane nevű tudóst idéz, aki szerint az Egyesült Királyságot egy nap szélturbinák fogják borítani, amelyek „nagy feszültségű áramot szolgáltatnak majd az elektromos hálózatoknak”. Haldane azonban azt is megjósolta, hogy 2023-ra már laboratóriumokban fogják gyártani a babákat, így az ő kristálygömbje is némi pontatlansággal dolgozott.

Érdemes elolvasni:

• Ezek az állatfajok látták a dinoszauruszok kihalását
• Miért kell még mindig repülési üzemmódban tartanunk a telefonunkat a repülő fedélzetén?
• 11 nap eltűnt a naptárból 1972-ben, de vajon miért?