Drasztikusan csökkent az állami férőhelyek száma ezeken az egyetemeken

2025-ben a felsőoktatás felvételi eljárásában jelentős átalakulások tapasztalhatók, különösen az állami ösztöndíjas férőhelyek számában. A változások nemcsak a felvételizők számára jelentenek fontos információkat, hanem az egyetemek számára is kihívásokat hoznak, mivel a keretszámok módosulása közvetlenül befolyásolja a képzési struktúrákat és a hallgatói létszámokat. 

Az állami ösztöndíjas férőhelyek változása 2025-ben

Az 2025-ös felvételi évre meghatározott állami ösztöndíjas férőhelyek számának növekedése és csökkenése jelentős mértékben eltér az egyes intézmények között. Az egyik legnagyobb növekedést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) mutatja, ahol a férőhelyek száma mintegy 265-tel nőtt.  Az NKE növekedésének oka részben a politikai és közszolgálati karrier iránti megnövekedett érdeklődés. A közszolgálati képzés iránti kereslet folyamatosan emelkedett az elmúlt években, különösen azok körében, akik állami intézményekben szeretnének dolgozni, például a rendőrségnél, a katonaságnál vagy a közigazgatásban. Az NKE növekvő férőhelyei egyértelműen tükrözik ezt a társadalmi igényt, és ezáltal egy újabb lehetőséget kínálnak a felsőoktatásban való elhelyezkedésre.

Az állami ösztöndíjas férőhelyek csökkenése: Az ELTE és a Corvinus példája

Az ELTE és a Corvinus csökkentései a felsőoktatási intézmények átalakuló struktúrájára is figyelmeztetnek. A csökkenések részben annak köszönhetők, hogy egyes egyetemek próbálnak jobban alkalmazkodni a piaci igényekhez, és az állami finanszírozott helyek helyett egyre több olyan képzést indítanak, amelyek piacképesek és nagyobb bevételt hozhatnak. Az állami helyek csökkentésével párhuzamosan az egyetemek egyre inkább a keresletvezérelt, fizetős képzések felé mozdulnak el, amelyek a hallgatóknak magasabb tandíjat jelentenek, ugyanakkor rugalmasabb tanulmányi feltételeket is kínálnak.

Az egyetemek és az állami ösztöndíjas férőhelyek 2025-ben

A felvételizők számára hasznos információ lehet, hogy az alábbi egyetemeken hirdetnek állami ösztöndíjas helyeket a 2025-ös felvételi időszakra:

• Állatorvostudományi Egyetem: 210
• Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem: 82
• Budapesti Corvinus Egyetem: 878
• Budapesti Gazdasági Egyetem: 4202
• Budapesti Metropolitan Egyetem: 438
• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 4562
• Debreceni Egyetem: 8594
• Dunaújvárosi Egyetem: 677
• Edutus Egyetem: 80
• Eötvös Loránd Tudományegyetem: 8758
• Eszterházy Károly Katolikus Egyetem: 2428
• Gábor Dénes Egyetem: 306
• Gál Ferenc Egyetem: 1256
• Károli Gáspár Református Egyetem: 2552
• Kodolányi János Egyetem: 339
• Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem: 223
• Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem: 6424
• Magyar Képzőművészeti Egyetem: 201
• Magyar Táncművészeti Egyetem: 230
• Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem: 1225
• Milton Friedman Egyetem: 545
• Miskolci Egyetem: 4328
• Moholy-Nagy Művészeti Egyetem: 345
• Nemzeti Közszolgálati Egyetem: 2740
• Neumann János Egyetem: 1185
• Nyíregyházi Egyetem: 1753
• Óbudai Egyetem: 3980
• Pannon Egyetem: 1700
• Pázmány Péter Katolikus Egyetem: 2149
• Pécsi Tudományegyetem: 5750
• Semmelweis Egyetem: 2876
• Soproni Egyetem: 1408
• Széchenyi István Egyetem: 4780
• Szegedi Tudományegyetem: 5685
• Színház- és Filmművészeti Egyetem: 276
• Tokaj-Hegyalja Egyetem: 284

Miért fontos a változások követése?

A felsőoktatási felvételi rendszer dinamikusan változik, és ezek a változások nemcsak az állami ösztöndíjas helyek számát, hanem az oktatási rendszer hosszú távú irányait is befolyásolják. Az állami ösztöndíjak számos fiatal számára elérhetővé teszik a felsőfokú tanulmányokat. Érdemes tehát folyamatosan nyomon követni az egyetemek változásait, és ennek megfelelően választani a jövőbeli tanulmányok helyszínét.

Érdekes statisztikai adatok és trendek

A felvételizők számára hasznos információ lehet az, hogy a legtöbb egyetem a legnépszerűbb szakokon, például a gazdaságtudományi, jogi és informatikai képzéseken kínál több állami ösztöndíjas férőhelyet. Az állami férőhelyek csökkenésével párhuzamosan emelkedett azoknak a képzéseknek a száma, amelyek piacképes szakmákat biztosítanak, így a mérnöki, egészségtudományi és informatikai területek az idei évben még vonzóbb választásokat kínálnak a felvételizők számára.

A változások tehát nemcsak a férőhelyek számát, hanem a felsőoktatási piacon végbemenő trendeket is tükrözik, így minden felvételiző számára fontos, hogy jól átgondolja, melyik egyetemet és szakot választja, figyelembe véve a felvételi statisztikákat és az egyes intézmények által kínált lehetőségeket.

Ezt is érdemes elolvasni:

Újabb autógyártó cég jön Magyarországra

EIT: Európa legnagyobb kutatóintézete képviseletet nyit Magyarországon

Kiemelt kép: Depositphotos.com