Alig látható motívum fut végig Budapest épületein

Talán nem is vetted észre, mennyi budapesti épületen szerepel hasonló motívum, ahogy Európa sok más nagyvárosában is.

De mi is ez a motívum, amely összeköti Európa nagyvárosait? Nem más, mint Hermész, a görög mitológia egyik olimposzi istene, akinek domborműveivel és szobraival ezer meg egy helyen találkozhatunk a régi épületeken az öreg kontinensen.

A görög mitológiában Hermész leginkább az istenek hírnökeként ismert, írja a Britannica. Széles körben az emberi hírnökök, utazók, tolvajok, kereskedők és szónokok védelmezőjének is tartják. Szárnyas szandáljai segítségével gyorsan és szabadon tud közlekedni a halandók és az istenek világa között. Hermész egyben a pszichopomp vagy „lélekvezető” szerepét is betölti – a lelkeket túlvilágra kalauzolja. Őt tekintik „az isteni szélhámosnak” is, akiről a Hermészhez írt homéroszi himnusz a legismertebb beszámoló.

Hermész szimbólumai közé tartozik a herma, a kakas, a teknősbéka, a zsák vagy erszény, a talária (szárnyas szandál) és a szárnyas sisak vagy egyszerű petaszosz, valamint a pálmafa, a kecske, a négyes szám, többféle hal és a tömjén. Fő szimbóluma azonban a caduceus, egy szárnyas bot, amelyet két kígyó és a többi isten faragványai fonódnak össze.

A római mitológia Hermész karakterét Merkúr néven vette át. Ez a latin merx szóból származó név, amely „árut” jelent.

De miért vannak tele a nagyvárosok Hermész motívumaival?

Hermész egyik „szakterülete”, a kereskedelem adja meg a választ. A városok a régmúlt időkben is sokszor jelentős kereskedelmi és gazdasági központok voltak. Ezért természetes, hogy az ilyen települések közterein és középületein megjelennek a kereskedők patrónusának is számító isten különböző ábrázolásai. A XIX. század kezdete óta Pest is fontos gazdasági és kereskedelmi központtá vált, s ez a város épületeinek díszítésében is kifejezésre jutott, különböző jelképek és motívumok formájában.

Figyelemre méltó azonban, hogy az ókori szárnyas istent ábrázoló homlokzati díszítések nemcsak középületeken figyelhetőek meg Pesten, hanem magánházakon is megjelentek. A XIX. század második felében zajló fővárosi építkezések során gyakran használták fel Hermész motívumát olyan személyek esetében, akik kereskedéssel foglalkoztak, írja a PestBuda. Az ásványvíz a XIX. század végi gazdasági és kereskedelmi élet egyik kedvelt és népszerű piaci terméke volt hazánkban, érdekesség, hogy a palackozásukkal, kereskedésükkel foglalkozó vállalkozók közül három személynek a lakóházán is megjelentek Hermész-ábrázolások.

Hermész Budapesten

Az egyik legismertebb pesti épület, amelyen Hermész alakja látható, a Szabadság téren álló egykori Tőzsdepalota. A kereskedés fellegvárának számító létesítmény a jeles építész, Alpár Ignác tervei szerint épült 1902 és 1907 között. Az épület Szabadság térre néző, húsz méter magas és tizenkét méter széles főbejárata fölött Hermész egész alakos, ülő szobra látható. Héphaisztosz társaságában, aki a kovácsmesterség és a tűz istene volt. Minden mesterember, így az ipar védelmezőjének is számított.

Hermész motívumát az 1884–1885-ben, Czigler Győző tervei szerint épült Kereskedelmi Akadémiánál is megjelenítették. Az Alkotmány utca 9–11. szám alatt álló épület ma a Budapesti Gazdasági Egyetemnek ad otthont. Igaz egykoron sem az épületen helyezkedett el, hanem az épület előtt, egy oszlop tetején állt, írja a PestBuda. A majdnem életnagyságú szobor Szécsi Antal szobrász alkotása volt, amelyet a Schlick-gyár öntött cinkbe, és vonta be bronzzal. Egyik kezében jellegzetes pálcáját fogta, a másikban pénzeszacskót tartott.

A Fonciére Biztosító Társaság palotája az Andrássy út 2. szám alatt, tetején a Hermész-szoborral. Képernyőkép: Google Maps utcakép

Az egykori Váci (ma Bajcsy-Zsilinszky) útról nyíló Andrássy út sarkán, az Andrássy út 2. szám alatt a Fonciére Biztosító Társaság építette fel palotáját Feszty Adolf tervei szerint 1881 és 1882 között. Kupolája a II. világháborúban elpusztult, s máig nem építették vissza. A timpanonja tetején álló egész alakos Hermész-szobor viszont, mely ugyancsak elpusztult, 1990 óta újra látható az épületen.

De feltűnik Hermész motívuma az épület Andrássy úti kapujának zárókövén is, s talán az ablak szemöldökpárkányán is ő ül egy kényelmes pózban. A másik ilyen hangsúlyos helyen álló, karakteres épületet a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület építtette az 1890-es évek legelején, 1891 és 1892 között Czigler Győző tervei szerint a mai Blaha Lujza téren.

Ez is érdekelhet:

• Mégsem épül meg az Új Nemzeti Galéria a Városligetben?
• Helka és a Kelén: Két legendás balatoni hajó története