Létezhetett fejlett civilizáció a Földön az emberiség előtt?

Majdnem teljesen biztos, hogy az emberiség az első, feljett civilizáció a Földön. De mi van, ha mégsem?

A Ki vagy, doki? című sorozatban egy képzeletbeli földönkívüli faj tagjai, a szilúrok technológiailag fejlett, humanoid hüllők, akik még az emberek megjelenése előtt éltek a Földön, majd rejtőzködni kényszerültek.

Bár a sorozat csak tudományos fikció, a Cambridge-i Egyetem két tudósa egy tanulmányban foglalkozott a témával. Munkájukban természetesen nem azt állítják, hogy valóban létezett volna egy fejlett civilizáció az emberiség előtt, hanem azt a kérdést próbálják megválaszolni, hogy vajon lehetséges lenne-e geológiai nyomokat találni egy több millió évvel ezelőtt kihalt, iparosodott társadalomról, számolt be az IFLScience.

Szerintük az egyik legfontosabb kérdés annak megértése, hogy milyen gyakran alakul ki iparosodott civilizáció az intelligens élet megjelenésével. Az emberiség az egyetlen ismert példa, és ipari társadalmunk mindössze körülbelül 300 éve létezik. Ez pedig csak egy apró töredéke az emberi faj és az összetett földi élet történetének, így ez a rövid időszak felveti a kérdést, hogy előfordulhatott-e ilyesmi korábban?

Az ilyen jelenségek kutatása nemcsak izgalmas elméleti felvetés, hanem segítséget nyújthat az exobolygókon található fejlett civilizációk jeleinek keresésében is. A tanulmány rámutat, hogy az emberiség már most is maradandó nyomokat hagy a Földön a klíma és az ökoszisztémák megváltoztatásával, de ezek a változások vajon kimutathatók lennének évmilliókkal később is? Az emberi civilizáció geológiai nyoma például valószínűleg csak néhány centiméter vastag rétegként jelenne meg az üledékben – még akkor is, ha társadalmunk sokkal hosszabb ideig fennmaradna.

Értelemszerűen minél tovább létezik egy civilizáció, annál nagyobb jeleket hagyhat maga után. Ugyanakkor a hosszú távú fennmaradáshoz fenntarthatóbb gyakorlatokra lenne szükség, amelyek viszont kisebb lábnyomot eredményeznének a bolygón. Így paradox módon a fenntarthatóbb társadalmak kevesebb geológiai nyomot hagynának maguk után.

A kutatók megemlítik, hogy a nagy léptékű energiafelhasználás jelentős nyomokat hagynának, különösen, ha ezek fosszilis tüzelőanyagokra vagy atomenergiára épültek. Azonban a megújuló energiaforrásokat használó társadalmak jóval kevésbé látható jeleket hagynának. Kiemelik továbbá, hogy olyan jeleket kellene keresni, amelyek egyértelműen eltérnek a természetes folyamatok által hagyott nyomoktól, például szintetikus molekulák, műanyagok vagy radioaktív szennyeződések formájában, amelyeket egy nukleáris katasztrófa okozhatott. Ezek hiányában az eltérések kisebb, független jelek sokaságából állnának össze, nem pedig egyetlen, átfogó geofizikai eseményből.

A tanulmány tehát nem ad végleges választ arra, hogy létezett-e ilyen ősi civilizáció, de hangsúlyozza, hogy az ilyen hipotézisek vizsgálata új kérdéseket vethet fel az asztrobiológia és az antropocén kor kutatása terén. A szerzők abban reménykednek, hogy a tanulmányuk ösztönözni fogja a kutatást, és segít jobban megérteni, milyen nyomokat hagyhat egy iparosodott társadalom akár itt a Földön, akár más bolygókon.