Forradalmi vírustechnológiát fejlesztenek Pécsett

A Pécsi Tudományegyetem laboratóriuma az új technológia tökéletesítésével világszínvonalú áttörésen dolgozik.

Különböző típusú vírusok hatástalanná, illetve működésképtelenné tételére fejlesztenek eszközt a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Virológiai Nemzeti Laboratóriuma (VNL) és a RoLink Biotechnology Kft. szakemberei – közölte a baranyai felsőoktatási intézmény az MTI-vel.

Közleményükben azt írták, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) Gyorsítósáv elnevezésű programjának csaknem 300 millió forintos támogatásával, több mint 410 millió forintból megvalósuló projekt keretében automatizált, nagy kapacitású UV-inaktivációs platformot terveznek kialakítani a szakemberek, amely alkalmas lesz különböző vírusok semlegesítésére.

Ezzel a közlemény szerint a VNL és a cég új korszakot nyit a járványok elleni védekezésben, hiszen a technológia ipari szintre emelésével olyan megoldást kínálnak majd, amely forradalmasíthatja a vírusok elleni kutatási és fejlesztési munkát, miközben jelentősen növeli a virológiai és vakcinafejlesztési kutatások lehetőségeit és csökkenti a költségeket.

Az UV-vel inaktivált vírusok felhasználása biztonságosabbá teszi a kutatási és fejlesztési folyamatokat, mivel azok nem igényelnek magas biztonsági fokozatú laboratóriumot. Az eljárás hatékonysága lehetővé teszi a gyors vakcinafejlesztéseket, az inaktivált vírusok pedig alkalmasak lehetnek diagnosztikai tesztek fejlesztésére és gyártására – olvasható a közleményben.

Forrás: Depositphotos

Hogy működik a technológia?

A vírusok olyan kórokozók, amelyek nem képesek szaporodni a specifikus gazdasejteken kívül, magyarázza a National Library of Medicine. A baktériumokkal ellentétben ezek nem egyértelműen apró élőlények, amelyek sejtosztódással befolyásolják a szervezet működését – baktériumoknál a betegségeken szemben pozitív példa is van, az emberi testben számos szimbióta él, például a bélbaktériumok. Ezzel szemben a vírusok mondhatni, csak genetikai kódok, amelyek a gazdasejtbe juttatják saját génállományukat, hogy aztán a megfertőzött sejt sokszorosítsa a vírust.

A környezetben a felületek fertőző testnedvekkel való érintkezés vagy a levegőben lévő vírusrészecskék leülepedése révén fertőződnek vírusokkal. Ahhoz, hogy a felületek vírusos megbetegedések forrásaként szolgáljanak, az érintett vírusnak képesnek kell lennie a felülettel együtt túlélni, amíg nem találkozik egy fogékony gazdaszervezettel. Számos vírusos kitörés történt a felületi átvitelhez kapcsolódóan, mint például a hepatitis vírus, a rotavírus, az enterovírus és a súlyos akut légzőszervi koronavírus. Így az új technológia ebben a fázisban támadja meg a vírusokat.

A vírusfertőzések növekvő előfordulása miatt szükség van a vírusok felületeken történő inaktiválására szolgáló új mérnöki ellenőrzési módszerek és technológiák értékelésére. Az ultraibolya csíraölő besugárzást (UVGI) a vírusok inaktiválásának ígéretes módszerének tartják. Egy amerikai tanulmányban az UVGI hatékonyságát vizsgálták a zselatin alapú táptalaj felületén lévő vírusok esetében UV-expozíciós kamrában. Az UV-dózis, a vírusnukleinsav típusa és a relatív páratartalom hatását vizsgáltuk a vírus túlélési frakciójára. Az eredmények azt mutatták, hogy az UVGI hatékony módszer a vírusok felületeken történő inaktiválására.

Átadták a pécsi orvoskar új oktatási és kutatási épületét. Fotó: MTI

A pécsi labor

A Virológiai Nemzeti Laboratórium elsődleges kutatási területe az állatokról emberekre terjedő vírusok vizsgálata, írja a labor csapata bemutatkozásában. A nemzeti laboratórium kötelékében jelenleg négy tematikus kutatócsoport elégíti ki a járványok korának és a globális pandémiás felkészülésnek teljeskörű vizsgálati igényeit.

A kutatócsoport az alapkutatás mellett számos alkalmazott kutatási projektben is részt vesz, amelyek célja az orvosi, betegellátási gyakorlatban is alkalmazható tesztek, potenciálisan vírusellenes hatóanyagok fejlesztése, tesztelése, illetve változatos járványmegelőzési és járványvizsgálati technológiák kidolgozása és alkalmazása.

A laboratórium kiemelt célja továbbá a magyarországi járványvédelmi kapcsolatú virológiai kutatások összefogása, a hazai kutatási hálózat megszervezése, aminek köszönhetően lehetővé válik az új alkalmazott virológia. A Virológiai Nemzeti Laboratórium kapacitásai és földrajzi elhelyezkedése révén, hazánk határain túlmutatva régiós kutatási, biobiztonsági és tudástranszfert ellátó centrumként üzemel a Balkán és a teljes Kárpát-Medence területén.

Ez is érdekelhet:

• Rég nem volt ilyen kultúrünnep itthon, számos ingyenes program vár
• A tiszazugi méregkeverők – Magyarország legsötétebb bűnügyi rejtélyeű

Kép: depositphotos.com