Így lehet megszökni Észak-Koreából

Minyang 17 éves, és Haasanból származik, egy észak-koreai kisvárosból, amely a Yalu folyó – a Kínával való természetes határ – mentén fekszik. A jég mellett áll, és a túlsó partra néz, ahol a befagyott vízen át a szabadság várta. Észak-koreai katonák járőröznek a környéken. Mély levegőt vesz, és átkel a jégen, elindulva egy hétéves, kimerítő útra, hogy elmeneküljön hazájából.

Észak-Korea hírhedt elnyomó rezsimjéről és súlyos emberi jogi visszaéléseiről. Kim Dzsongun vezetésével a helyzet csak rosszabb lett, mivel a határokat jobban őrzik, jobban megfigyelik, és lövöldözési politikát folytatnak. Ennek ellenére észak-koreaiak százai tesznek minden évben kétségbeesett kísérletet a szabadságért. Útjuk sivatagi túrákon, hónapokig tartó bujkáláson, valamint az elfogás és a hazatelepítés állandó kockázatán keresztül vezet — számolt be róla a fern.

A szökés földrajza

Észak-Korea határos Oroszországgal, Kínával és Dél-Koreával. A disszidensek többsége számára Dél-Korea a végső letelepedés célpontja, de ezt a célt lehetetlen közvetlenül a DMZ-n, a világ egyik legjobban megerősített határán keresztül elérni.

Ritka DMZ-szökések

Azon kevesek közé tartozik Oong S., akinek 2017-ben sikerült megszöknie a DMZ-n keresztül. Teljes sebességgel hajtott egy katonai dzsippel a dél-koreai határ felé, mire észak-koreai katonák tüzet nyitottak rá. Több lőtt sebből vérezve átlépte a demarkációs vonalat, és egy dél-koreai fal mögött összeesett, ahol kimentették. Egy ilyen menekülést szinte lehetetlen túlélni.

Szökés a tengeren

Egy esetben egy észak-koreai halász búvárfelszerelésben és uszonyokkal úszott át Dél-Koreába, hat óra alatt több mint 6 kilométert. A megfigyelő kamerák felvették, de sikerült elkerülnie az elfogást, amíg a szárazföldre nem ért. Az erős áramlatok és az erős megfigyelés miatt nagyon kevés ilyen szökést jegyeztek fel.

A leggyakoribb útvonal: Kína

A legtöbb disszidens Kínán keresztül szökik meg, a Yalu vagy a Tumen folyón átkelve. E két folyó egy része sekély, és télen befagy, így az emberek átkelhetnek rajta. Kínába érve azonban a disszidensek új veszélyekkel szembesülnek, többek között az elfogástól és az Észak-Koreába való visszatoloncolástól való állandó félelemmel.

Minyang menekülése

Minyang viszonylag jómódú észak-koreai családba született. Édesapja házaló kereskedő volt, aki gyakran utazott Kínába üzletet kötni, édesanyja pedig a kormánynak dolgozott. Az élet rendezett volt, meglehetősen stabil, egészen 1994-ig, amikor Minyang 14 éves volt. Megvesztegetéssel és korrupcióval vádolták és letartóztatták. Mire hónapokig tartó fogva tartása után – valószínűleg kínzás következtében – meghalt, a dolgok örökre megváltoztak.

Amikor 17 éves volt, meghozta azt az életét megváltoztató döntést, hogy megszökik. Kevesebb mint egy perc alatt, hevesen dobogó szívvel kelt át a Yalu folyón. Egy Kínában megbízott csempész segítségével egy Shenyang nevű város felé vette az irányt. A nyüzsgő városban a fényes fények és a rengeteg étel elárasztotta. De aztán megpróbált visszamenni Észak-Koreába, mire az édesanyja figyelmeztette, hogy a kormánytól való félelem miatt ne térjen vissza.

Minyang Shenyangban maradt, megtanult mandarinul, és munkát kapott egy étteremben. Új személyazonosságot viselve a kínai rendőrség elfogta. A kihallgatók arra kérték, hogy írásos tesztet írjon mandarinból, hogy bizonyítsa, folyékonyan beszél. A puszta szerencsének köszönhetően átment; ha gyanút fogtak volna, kitoloncolták volna.

Sanghajba költözött, és elhatározta, hogy délre, Dél-Koreába jut. Hamis személyazonosságot szerzett, és munkát kapott egy dél-koreai műszaki cégnél Sanghajban. Idővel elég pénzt gyűjtött össze, és beleszeretett egy dél-koreai férfiba, aki segített neki a szökés megtervezésében.

Minyang végül felszállt egy Dél-Koreába tartó repülőgépre, ahol a bevándorlási tisztviselők ismét kikérdezték hihetetlen történetét. Több hetet töltött kihallgatáson a fogdában, de végül állandó tartózkodási engedéllyel engedték ki. Néhány évvel később, megtakarításait felhasználva az üzlet megszervezéséhez, édesanyja és öccse is megtette a merész szökést. Ma Hayanoh Lee néven Minyang emberi jogi aktivista az észak-koreai disszidensek érdekében.

Az emberkereskedelem veszélye

Sok észak-koreai nő számára a Kínába való menekülés egyenesen az emberkereskedőkhöz vezető út. Az egyik ilyen igaz, de kitalált történet lehet Shiun, egy szegény fiatal lány, akit egy közvetítő becsapott, aki munkát ígért neki Kínában, eladta Shiunt egy középkorú földművesnek, és arra kényszerítette, hogy több évig ott maradjon szörnyű bántalmazások közepette.

Becslések szerint az észak-koreai nők 60 százaléka Kínában emberkereskedelem áldozata, és sokukat vagy házasságra, vagy prostitúcióra kényszerítik. Shiunnak végül sikerült megszöknie, miután több évig fogva tartották. Egész Kínában bolyongott, amíg nem talált rá a pekingi disszidensek hálózatára, amely aztán megszervezte a Mongóliába való átszállítását.

A szabadság hosszú útja

Shiunnak át kellett kelnie a Góbi-sivatag végtelen kiterjedésén, hogy elérje Mongóliát. Fagyos éjszakákkal és perzselő napokkal küzdött, kevés vízzel, lábai vérzettek, teste kimerült. A csoport megvesztegette az őröket a mongol határon, és szerencsére az utóbbiak megértőek voltak. Ők kísérték a disszidenseket egy fogolytáborba, ahonnan Shiun hónapok után végre Dél-Koreába utazhatott.

Csak veszteségek, szenvedések, sőt traumák árán jutnak el Dél-Koreába. Az utazás mindig is a bátorságukat dicsérte, hogy a haláltól való félelem nélkül keresték az életet. Minden egyes disszidens története egyedi, mégis közös volt bennük az a bátorság, amellyel az elképzelhetetlen megpróbáltatásokkal szembenéztek.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

A Kreml szóvivője nem tud róla, hogy Trump és Putyin beszélt volna
Az ukrán hírszerzés szerint Putyin Európa elleni támadásra készül, nem békére