A földre szállt Gábriel arkangyal. Node hogyan is került a magyarok legendájába?

Gábriel arkangyal egy hírnök, akit Isten azzal bízott meg, hogy fontos üzeneteit közvetítse. Legalább három embernek jelenik meg a Bibliában: először Dániel prófétának, aztán Zakariás papnak, hogy előre vetítse és bejelentse Keresztelő János csodálatos születését, és végül a szűz Máriának, hogy gyermeket fogan, fiút szül és Jézusnak fogja elnevezni.

A hatalmas szobor másolata? Fotó: Mayer Jácint

Gábrielt mindhárom megjelenése során félelemmel fogadták, ezért az angyal Dánielhez, Zakariáshoz és Máriához intézett szavait egyaránt bátorítással kezdte. Elképzelhető, hogy Gábriel volt az is, aki Józsefnek megjelent, de ez nem biztos, hiszen a Szentírás nem nevezi meg az angyalt.

Szent István legendája Hartvik püspöktől

Józseféhez válik hasonlóvá a magyarok legendája, mely során II. Szilveszter pápától kértek koronát Szent István követei. A történetben még csupán „Isten küldöttének” nevezett sugalmazó nemesedik az utókor számára Gábriel arkangyallá. Íme Hartvik püspök latin nyelven íródott története:

„Atyja halála után a negyedik évben az isteni kegyelem intéséből ugyanezt az Astrik püspököt, kit más néven Anastasiusnak mondtak, a szent apostolok küszöbéhez küldte, hogy Szent Péternek, az apostolok fejedelmének örökösét megkérje a Pannónia tájain kivirult zsenge kereszténységnek bő áldását elküldje, az esztergomi egyházat aláírásának tekintélyével főegyházzá szentelje, és a többi püspökségeket is áldásával erősítse. Érdemesítse őt is arra, hogy királyi diadémával izmosítsa, hogy e tisztességre támaszkodva, amit Isten kegyelméből elkezdett, még keményebbre szilárdítsa.

A Szent Korona másolata Gábriel főangyallal, Fotó: Mayer Jácint

Épp ez időben fogadta el Miesko, a lengyelek fejedelme övéivel a keresztény hitet, s a római szék elöljárójához követeket küldve kérte, hogy apostoli áldással támogassák, és királyi diadémával koszorúzzák. Kérésére a pápa rábólintott, s már egy jeles mívű koronát csináltatott, melyet néki áldásával s a királyi dicső ranggal elküldeni szándékozott. (…) Tehát a kijelölt napon, melyen a már elkészített koronát a lengyelek fejedelmének kellett volna küldeni, illetve a megelőző éjszakán, a pápának látomásában megjelent Isten küldöttje, és ezt mondta:

– Tudd meg, hogy a holnapi napon, a nap első órájában hozzád ismeretlen nemzet követei jönnek, akik tőled fejedelmüknek az apostoli áldás ajándékával egyetemben királyi koronát követelnek. A koronát hát, melyet csináltattál, fejedelmüknek, miként kérik, eljuttatni ne habozzál. Mert tudd meg, hogy ez néki a dicső királyi ranggal együtt élete érdemeiért jár.

Korona és kettős kereszt, Fotó: Mayer Jácint

E látomás rendje szerint a következő nap megszabott órájában Astrik püspök a pápához ért (…), megörült a római főpap, mindent megadott jóságosan, ahogy kérték. Azonfelül keresztet küldetett a királynak, mintegy az apostolság jeleként, így szólván: „Én apostoli vagyok, ő viszont méltán Krisztus apostola, ha Krisztus annyi népet térített meg általa. Ezért rendelkezésére bízzuk, miként az isteni kegyelem őt oktatja, az egyházaknak s népeiknek mindkét törvény alapján történő igazgatását.”

1905. Még csak Gábriel áll, Fotó: Fortepan/Deutsche Fotothek/Brück und Sohn

A mai Hősök terén található Millenniumi emlékmű története a 19. század utolsó évtizedeiben kezdődött, abban a korszakban, amelyben egybeesett Budapest nagyvárossá válása és a magyar nemzetépítés folyamatának befejezése. Ennek keretén belül merült fel az igény, hogy Magyarország méltó módon emlékezzen meg a honfoglalás ezeréves évfordulójáról, amikor Árpád vezér a magyar törzsekkel a Kárpát-medencébe érkezett.

A Hősök terén álló Millenniumi emlékmű központi szoborcsoportját – Gábriel arkangyalt és a hét vezért Zala György szobrászművész alkotta. El­ső­ként Gábriel arkan­gyal öt­mé­te­res, ke­zé­ben a ma­gyar ko­ro­nát és az apos­to­li ket­tős ke­resz­tet tar­tó szob­rá­val ké­szült el. Az al­ko­tást az 1900-ban Pá­rizs­ban meg­ren­de­zett vi­lág­kiál­lí­tá­son Grand Prix-díj­jal ju­tal­maz­ták. A szo­bor a kö­vet­ke­ző év­ben, 1901-ben ke­rült a he­lyé­re, a 36 mé­ter ma­gas ko­rin­tho­szi osz­lop te­te­jé­re, a Mil­len­niu­mi em­lék­mű kö­zép­pont­já­ban.

1912. A földalatti és Gábriel arkangyal, Fotó: Fortepan/Deutsche Fotothek/Brück und Sohn

A Gábriel arkangyal alakja a királyi hatalom isteni eredetét, a keresztény magyar állam létrejöttét, valamint a Szent Koronát és kettős keresztet tartva a nyugati világhoz való kapcsolódás eszméjét is szimbolizálja.

1919. Gábrielből Marx, Fotó: Fortepan/Marics Zoltán

Gábriel arkangyal szobrának restaurálása

A restaurálási folyamat előkészületeként 2023 decemberében részletes állapotfelmérést végeztek a szobron. Ez alapján restaurátori tervet készítettek, mely az eredeti állapot helyreállítására összpontosít.  A felmérést követően a szobrot több darabra bontották. Figuráját a gömb felső részével együtt emelték le, a Szent Koronát és a kettős keresztet pedig még a helyszínen eltávolították.

Ezután a szoborelemeket egy speciális, nagy teherbírású daruskocsival szállították el a restaurálás helyszínére. A bronzszobrot stabilizáló vasszerkezet és a 3-6 milliméteres bronzöntvények külön odafigyelést igényelnek a szállítás során, hogy megőrizhessék épségüket a további munkálatokhoz.

A Városliget makettje, Fotó: Mayer Jácint

A szobor érdekességei közé tartozik, hogy a bronz gömb belsejében található betonmag, amely 0,5-1 tonnás súlyával ellensúlyozza a szárnyakra ható szélnyomást. A bronzszobor 3-6 milliméter vastag falakkal készült, és a szélterhelés miatt belül vasszerkezet stabilizálja.

A teljes restaurálási folyamat várhatóan 6-12 hónapot vesz igénybe, melynek során nem csak a bronzszobrot, hanem a Gábriel arkangyalt tartó oszlopfőt is megerősítik. A tervek szerint a felújított szobor 2025 első felében tér vissza a Hősök terére, megújult pompájában.

Gábriel arkangyal, Fotó: Mayer Jácint

Eltörpülhetünk az ötméteres Gábriel arkangyal mellett

A szobor restaurálásának idejére a Városliget Zrt. egy különleges kiállítást hozott létre a Városliget Látogatóközpontban, amely „Magyarország őrangyala. A Hősök tere Gábriel szobra” címmel várja az érdeklődőket. A tárlat központi eleme a Gábriel arkangyal szobor eredeti méretű másolata, amely lehetőséget nyújt a látogatóknak, hogy testközelből is megcsodálják az alkotást, amelyet eddig csak 36 méter magasból láthattak.

A millenniumi földalatti felújításának problémáiról itt írtunk.

Forrás:

Szent István király legendája Hartvik püspöktől fordította: Kurcz Ágnes in: sermones.elte.hu,

budapest.hu