A lápi múmiák, akiket a természet őrzött meg lenyűgöző állapotban
A lápvidékek mélyén évszázadokon át a történelem furcsa jelenségei rejtőztek, a természetes úton konzerválódott lápi múmiák. Ezek a különleges maradványok nem csupán régészetileg érdekesek, hiszen bepillantást engednek az egykori társadalmak mindennapjaiba, szokásaiba és hiedelmeibe. A legújabb kutatások új megvilágításba helyezik ezeket a lenyűgöző leleteket.
Természetes mumifikáció egy különleges környezetben
A grauballei férfi. Fotó: Malene Thyssen/Wikimedia
A lápok oxigénszegény, savas környezete tökéletesen alkalmas arra, hogy az eltemetett testeket évezredeken át megőrizze. A vízben található huminsavak és más természetes vegyületek gátolják a baktériumok elszaporodását, ami lehetővé teszi a bőr, a haj, ráadásul még a belső szervek konzerválódását is. Ennek köszönhetően a lápi múmiák olykor olyan jó állapotban maradnak fenn, hogy még az utolsó étkezésük maradványai is kimutathatók a gyomrukban.
Rituálék áldozatai, vagy talán bűnözők?
A legtöbb lápi múmia az észak-európai térségből, főként Dániából, Írországból és Németországból származik. A testek vizsgálata során számos esetben erőszakos halál nyomaira bukkantak, ami felveti a kérdést: rituális áldozatok lehettek, vagy bűncselekmények áldozatai? Egyes kutatók szerint a vaskori társadalmak szakrális ceremóniák során ajánlhatták fel ezeket az embereket isteneiknek. Ahogy a Travelo írja, más elméletek szerint a kivégzett bűnözőket dobhatták a lápba, hogy ezzel is elrettentő példát állítsanak a közösség elé.
Az egyik leghíresebb lápi múmia, a tollundi férfi
Hihetetlen állapotban maradt fenn a tollundi férfi arca. Még a borostája is látszik! Fotó: Sven Rosborn/Wikimedia
A leghíresebb mocsári múmiák egyike az 1950-ben Dániában felfedezett tollundi férfi, akinek arca szinte élőnek tűnik, olyan, mintha éppen csak aludna. A vizsgálatok szerint valószínűleg felakasztották, mielőtt a mocsárba helyezték volna. Egy másik híres lelet, a grauballei férfi, szintén Dániából származik, és a torkát fültől fülig elvágták. Az ilyen esetek arra utalnak, hogy a lápba temetés szoros kapcsolatban állhatott a vallási rítusokkal.
Míg az egyiptomi múmiákat szándékosan bebalzsamozták és vászonba csavarták, a lápi múmiák természetes módon őrződtek meg. Az egyiptomi technika a test kiszárításán alapult, míg a mocsarakban konzerválódott testek a nedves, hideg közeg miatt maradtak fenn ilyen jó állapotban.
A modern technológiák, például a DNS-vizsgálatok és a radiokarbonos kormeghatározás révén a kutatók egyre pontosabb képet alkothatnak a lápi múmiák életéről és haláláról. A legújabb eredmények arra utalnak, hogy ezek az emberek gyakran magas társadalmi státusznak örvendtek, és nem ritkán rituális áldozatokként végezték.
Érdemes elolvasni:
