90 évvel ezelőtt, 1934. Október 6-án egy különleges hajó indult útnak Budapestről azzal a céllal, hogy elérje az egyiptomi Alexandriát. Ez a hajó nem egy kis folyami csónak volt, hanem egy teljes értékű tengerjáró teherhajó, amely 50 vagonnyi, vagyis közel 500 tonna rakományt szállított. A Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. (MFTR) Budapest névre keresztelt hajója egy úttörő vállalkozás része volt: a Duna-tengerjáró hajózás megindítása.
A folyami és a tengeri hajók tervezése teljesen eltér egymástól. A tengeri hajóknak ellen kell állniuk az óriási hullámoknak és viharoknak, míg a folyami hajókat a zátonyok és a homokpadok jelentik a legnagyobb kihívást. A tengeri hajók mélyebben merülnek, míg a folyami hajóknak alkalmazkodniuk kell a hidak magasságához és a kikötői létesítményekhez — írja a PestBuda.
A magyar mérnökök – a kihívásokra válaszul – olyan hajót terveztek, amely mindkét közegben képes hatékonyan közlekedni. A 56,2 méter hosszú és 8,5 méter széles Budapest hajó egyszerre felelt meg a folyami és a tengeri közlekedés követelményeinek. A Ganz–Jendrassik dízelmotorok által hajtott generátorok biztosították a hajó villanymotoros meghajtását, amely jelentős helymegtakarítást eredményezett.
Az első próbaút és az indulás
A Budapest hajó az indulás előtt Szobig tett egy próbautat, hogy teljes rakománnyal teszteljék a rendszereit. A Budapesti Hírlap korabeli beszámolója szerint:
„Indulása előtt próbautat tett a Budapest teljes rakománnyal. A Szobig tartó próbaútjára elkísértük a dunai és tengerjáró hajót, amely ebben a nemben nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon az első.”
A hajó parancsnoka Kádár Ferenc kapitány volt, míg első tisztként Korbuly László szolgált. A legénység fiatal és elszánt volt, hogy sikeresen teljesítsék a történelmi jelentőségű utat.
Az út és a rakomány
A Budapest első útja során Isztambulban, Jaffában, Bejrútban és végül Alexandriában kötött ki. A rakomány, amelyet magával vitt, rendkívül praktikus volt: például kádakat szállított, amelyeket csomagolás nélkül lehetett útnak indítani, így jelentősen csökkentve a szállítási költségeket.
A számítások szerint a közvetlen Duna-tengerjárás a hagyományos, vasúti és tengeri kombinált szállítási módhoz képest akár 50-70%-kal csökkentette az áruszállítás költségeit. A sikeres vállalkozásnak köszönhetően hamarosan más hajók is csatlakoztak a Budapest példájához.
Egy sikeres vállalkozás öröksége
A Budapest hajó 1934. November 4-én érkezett meg Alexandriába, ahol a rakományát kirakták, majd új árut vett fel a hazafelé vezető útra. A sikeres kísérleti út után más magyar hajótársaságok is belevágtak a folyam-tengerjáró üzletbe, például a Neptun Tengerhajózási Rt. Duna nevű hajójával, amelyet eredetileg Franciaországban építettek, de Magyarországra kerülve új életet kapott.
A Budapest hajó egészen 1962-ig szolgálta a magyar tengeri és folyami áruszállítást, majd leselejtezték, és egy ideig raktárhajóként használták. 1988-ban végleg lebontották.
A magyar folyam-tengerhajózás jelentősége
Bár a folyam-tengerhajózás nem magyar találmány, a hazai mérnökök és hajóépítők kitűnő munkája révén Budapest és a Duna valódi tengeri kikötővé vált. A Budapest hajó első útja nemcsak technológiai bravúr volt, hanem Magyarország számára egy új gazdasági lehetőség kapuját is megnyitotta, amely elősegítette a hazai áruk versenyképesebb megjelenését a mediterrán piacokon.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
Tudtad, hogy Elvis Presley Budapest díszpolgára?
A Sas-hegyet hogyan kerülte el a beépítés?
