Megtéveszthetnek minket! A legnagyobb áruházláncok teljes kiőrlésűként adhatják el a sima kenyeret

Újabb versenyfelügyeleti eljárásokat indított a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) három élelmiszer-kiskereskedelmi láncnál is, a fogyasztói jelzések alapján megfogalmazott gyanú szerint a Spar, az ALDI és a Tesco vélhetően megtévesztő kereskedelemi kommunikációt folytat egyes “teljes kiőrlésűként” hirdetett termékeivel kapcsolatban – közölte a GVH az MTI-vel hétfőn.

Emlékeztetnek: február 12-én a Lidl 186 millió forintos bírságot kapott, mert a cég négy, “teljes kiőrlésűként” hirdetett termékével kapcsolatban megtévesztette a fogyasztókat. Magyarországon több mint egymillióan élnek cukorbetegséggel, számukra rendkívül lényeges, hogy milyen alapanyagokból készülő péksüteményeket fogyasztanak. A GVH az eljárás lezárását követően fogyasztói jelzések alapján panaszeljárások keretében vizsgálja további piaci szereplők “teljes kiőrlésű” termékekkel kapcsolatos tájékoztatási, illetve kereskedelmi gyakorlatát.

A panaszeljárások következményeként most három versenyfelügyeleti eljárást indított a GVH: a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft.-vel (Spar), az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt.-vel (Aldi) és a TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt.-vel (Tesco) szemben. A GVH mindhárom élelmiszer-kiskereskedelmi cég esetében észlelte, hogy egyes “teljes kiőrlésű” jelzővel forgalmazott, helyben sütött pékáruikkal kapcsolatos kereskedelmi kommunikációjukban, illetve önmagában ezen termékek elnevezésével valószínűsíthetően megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytatnak. A gyanú szerint a cégek azt a téves benyomást keltik a fogyasztókban a termékek összetétele, mint lényeges jellemző tekintetében, hogy azok túlnyomó részben teljes kiőrlésű liszttel készültek. A versenyfelügyeleti eljárások megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozások a jogsértést elkövették. Az eljárások lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.

Az ügy kapcsán a GVH arra hívja fel a vállalkozások figyelmét, hogy a kereskedelmi kommunikációjuk kialakítása során figyelmemmel kell lenniük arra, hogy a fogyasztók miként fogják értelmezni üzenetüket, és nem várhatják el a fogyasztóktól, hogy az állítások valóságtartalmának utánajárjanak – közölték.

Ráadául arról is írtunk, hogy a teljes kiőrlésű termékeket úgy tüntetik fel sok helyen, mint az egészség forrását. Azt halljuk mindenhol, hogy nincs egészséges táplálkozás teljes kiőrlésű lisztek, vagy gabonák nélkül. De tényleg így van, vagy ez csak egy jó marketingfogás? Olvasd el itt a részleteket: A teljes kiőrlésű átverés

Ez is érdekes lehet: Az EU engedélyezte a lárvafehérje élelmiszerként való felhasználását, Magyarországon is árulni fogják, részletek itt.