28 ezer éve eltemetett Lapedo-gyermekről újabb érdekességek derültek ki

Régészek megerősítették egy őskori gyermek, az úgynevezett Lapedo-gyermek életkorát. Ez a fiatal, modern emberi és neandervölgyi jellegzetességeket egyaránt mutató egyén a legújabb eredmények szerint 27  780 és 28 550 évvel ezelőtt temették el a portugáliai Lapedo-völgy egyik sziklamenedékében. Az újonnan megállapított kor a temetkezést a gravetti kultúra idejére helyezi, amely széles körben elterjedt a jégkorszaki Európában.

Egy ember–neandervölgyi hibrid felfedezése

A Lapedo-gyermeket 1998-ban, a Lagar Velho nevű sziklamenedékben kutató diákok fedezték fel. A leletek egy csaknem teljes gyermekcsontvázat tártak fel, amelyről azt feltételezik, hogy egy 4–5 éves korú egyéné lehetett. A kutatók lenyűgöző keveredését figyelték meg a testi jellemzőknek: néhány a korai modern ember sajátosságaira emlékeztetett (például bizonyos fogazati jegyek), míg más vonások a neandervölgyiektől származtak (például a test arányai). Ez a szembetűnő elegy arra indította a régészeket, hogy feltételezzék, a Lapedo-gyermek két populáció keveredésének eredménye lehetett.

A kormeghatározás nehézségeinek leküzdése a Lapedo-gyermek esetében

Kezdetben a lelőhelyen talált állatcsontok és faszén radiokarbonos vizsgálatai azt mutatták, hogy a temetkezés nagyjából 27 700 és 29 700 évvel ezelőtt történhetett. Több, közvetlenül a csontvázat célzó kormeghatározási kísérlet azonban megbízhatatlan eredményeket hozott. A Science Advances folyóiratban megjelent új tanulmányban a kutatók sikeresen szűkítették a kormeghatározás intervallumát azáltal, hogy az emlősök kollagénjében található egyik aminosav, a hidroxi-prolin elemzésére összpontosítottak. A vegyületspecifikus radiokarbon-analízisként (CSRA) ismert eljárás során ezt a komponenst elkülönítették, majd kielemezték, így elkerülhették azokat a szennyeződéseket, amelyek korábban meghiúsították a pontos korbecslést.

Itt írtunk arról, hogy  a legrégebbi, Afrikán kívüli emberi koponyák talán mégsem a Homo erectus fajhoz tartoznak, részletek itt.

Bepillantás egy ősi temetkezésbe

A Lapedo-gyermek eltemetésének körülményeiről további érdekességek is kiderültek. A csontvázat okkerfoltok borították, ami valószínűleg a testet egykoron beburkoló, azóta lebomlott lepel nyomaira utal. Ezenkívül a sírgödör alján faszénnyomokat találtak, ami arra utalhat, hogy szertartási tüzet gyújtottak még a temetés előtt. A gyermek lábánál, szintén okkerrel átitatott nyúlcsontokat is azonosítottak, ami arra enged következtetni, hogy az állatot szándékosan helyezték a sírba felajánlásként.

Az efféle temetkezési gyakorlatok illeszkednek a a gravetti kultúra Európa-szerte fellelt lelőhelyeihez, ahol gyakori volt az okker használata a halotti szertartások során. A kutatók úgy vélik, hogy a CSRA eljárás további hasznos eszköz lehet azokon a helyszíneken, ahol pontosabb radiokarbonos kormeghatározásra van szükség. Ezáltal jobban megérthetjük a neandervölgyiek és a korai emberek európai elterjedését és kölcsönhatását, ami újabb fontos részletekkel gazdagítaná az emberi evolúció döntő fejezeteit.

Csehországban is van hasonló feltárás

Tőlünk nem messze lévő Cseh Köztársaságban, különösen Dolní Věstonicében és Předmostíban található gravett kori temetkezések meggyőző bizonyítékot szolgáltatnak a korai emberi rituális gyakorlatokról. Ezek a lelőhelyek, más európai lelőhelyekkel együtt, a korai emberi társadalmak mély kulturális és szimbolikus összetettségéről árulkodnak, kiemelve az okkersárga szín, a sírmellékletek és a szertartásos temetkezések használatát.

Magyarországon is voltak jelentős felfedezések

Magyarország számos fontos őskőkori lelőhelynek ad otthont, beleértve a Gravetti-kultúrához (Kr.e. 30 000–22 000 év) köthető helyszíneket is. Bár Magyarországon nem dokumentáltak olyan nagyszabású gravetti temetkezéseket, mint például a Cseh Köztársaságban vagy Franciaországban, néhány jelentős felfedezést mégis tettek.

1. Gravetti település: Ságvár

• Nyugat-Magyarországon, Ságváron található az egyik legismertebb gravetti lelőhely.
• A kutatások szerint ezt a területet évszakosan használták vadászó-gyűjtögető közösségek.
• Bár emberi temetkezéseket itt nem dokumentáltak részletesen, számos gravetti kőeszköz, állatcsont és tűzhely került elő.
• A lelőhelyen talált vörös okker (amit más gravetti sírokban is alkalmaztak) arra utalhat, hogy itt is léteztek szimbolikus temetkezési szokások.

2. Lehetséges Gravetti vagy Epigravetti temetkezések: Bodrogkeresztúr

• Bodrogkeresztúr térségében, Északkelet-Magyarországon, felső paleolitikus korszakhoz köthető emberi maradványokat fedeztek fel.
• Egyes sírokban okker nyomokat találtak, hasonlóan más európai gravetti temetkezésekhez.
• Ezek a sírok vagy a gravetti, vagy az epigravetti korszakból származhatnak (az epigravetti a gravetti kultúra későbbi fázisa).

3. Korai felső paleolitikum: Istállóskői-barlang

• Az Észak-Magyarországon található Istállóskői-barlangban aurignaci és gravetti időszakból származó emberi maradványokat és eszközöket találtak.
• A barlangban előkerült egy töredékes emberi csontváz, amely lehetséges gravetti eredetű, de nincs egyértelmű bizonyíték a temetkezési kontextusra.
• Emellett kőeszközöket, állatcsontokat és tűzhelyeket is feltártak, ami arra utal, hogy az őskori emberek számára fontos menedékhely lehetett.

Itt arról írtunk, hogy Milyen volt őseink szexuális élete?