Óriási csillagászati felfedezés: Szaturnusz lett a legtöbb holddal rendelkező bolygó, a Naprendszert simán veri

A Szaturnusz messze megelőzött mindenkit a legtöbb holddal rendelkező bolygó címéért vívott versenyben. A kutatók nemrég bejelentették, hogy további 128 holdat azonosítottak a gázóriás körül, így már összesen 274 ismert holdja van. Ez a lenyűgöző szám jóval meghaladja a Naprendszer összes többi bolygójának holdjait együttvéve, és könnyedén maga mögé utasítja a jelenleg 95 holdat számláló Jupitert is.

A The Guardian szerint a felfedezés mögött álló csapat korábban 62 holdat talált a Szaturnusz körül a Kanada–Franciaország–Hawaii Távcső segítségével. Mivel gyanították, hogy lehetnek még rejtett égitestek, 2023-ban újabb megfigyeléseket végeztek, és így megerősítették a 128 további hold jelenlétét. A kutatást vezető Dr. Edward Ashton, a tajvani Academia Sinica Csillagászati és Asztrofizikai Intézetének posztdoktori munkatársa a felfedezést a Szaturnusz holdjainak tekintetében döntő győzelemként értékelte. „Nem hiszem, hogy a Jupiter valaha is utolérheti” – mondta.

Szaturnusz: Új holdak és az elnevezésük kihívása

Az új holdakat a Nemzetközi Csillagászati Unió hivatalosan is elismerte, és egyelőre számok és betűk kombinációit viselik. Később a szokásjognak megfelelően különböző mitológiák – például a gall, az északi és a kanadai inuit – isteneiről nevezik el őket. Mivel a legtöbb új hold az északi (Norse) csoportba tartozik, a csillagászoknak újabb és újabb viking istenségek nevei után kell kutatniuk. Dr. Ashton megjegyezte, hogy a kisméretű égitestek egyre gyarapodó száma akár az elnevezési szabályok felülvizsgálatát is szükségessé teheti. A felfedezésben kulcsfontosságú volt a „shift and stack” eljárás, amelynek során a kutatók egymást követő felvételeket készítenek a holdak mozgásáról, majd összeillesztik őket, így a halvány égitestek fényessége kellően felerősíthető. A 128 új hold mindegyike „szabálytalan” (irregular) hold, vagyis néhány kilométer átmérőjű és eltérő, gyakran excentrikus pályán kering.

Vita a hold definíciójáról

Noha a Szaturnusz kis méretű holdjainak növekvő családja rávilágít a bolygó mozgalmas múltjára, számos kérdést felvet arról, mi számít valójában holdnak. „Nem hiszem, hogy lenne hivatalos meghatározása annak, mit tekintünk holdnak. Pedig kellene” – mondta Dr. Ashton. Egyelőre a jelenlegi technológiai korlátok megszabják, hogy hány apró égitestet lehet még felfedezni a külső bolygók körül, de a jövőbeli fejlesztések kibővíthetik a kutatási lehetőségeket. A sok apró hold vizsgálata ugyanakkor fontos információkat nyújthat a Naprendszer korai, viharos időszakáról, amikor a bolygók instabil pályákon keringtek, és gyakoriak voltak az ütközések. A most felfedezett holdak csoportokba rendeződnek, ami azt valószínűsíti, hogy egykor nagyobb, majd ütközések során szétesett égitestek maradványai. A Brit Columbia Egyetemen dolgozó Brett Gladman professzor szerint a szabálytalan holdak „valószínűleg néhány eredetileg befogott hold töredékei, amelyeket heves ütközések – például üstökösökkel vagy más Szaturnusz-holdakkal – szakítottak szét.” A megfigyelések akár a Szaturnusz lenyűgöző gyűrűinek keletkezésében is segíthetnek tisztábban látni.

Mars-megközelítés és bolygóvédelmi tervek

Eközben a Naprendszer egy másik régiójában az Európai Űrügynökség (ESA) Hera űrszondája Mars-megközelítést végez, amelynek során mindössze mintegy 300 km-re fog elhaladni Deimos mellett, amely a bolygó két holdja közül a kisebb és távolabbi. A nagyjából 11 km átmérőjű Deimos vagy egy hatalmas becsapódás eredményeként jöhetett létre a Marson, vagy egy, a vörös bolygó gravitációs mezejébe került aszteroida. A Hera szintén felvételeket készít majd a nagyobb méretű Phobosról, mielőtt folytatja útját a Dimorphos nevű aszteroida felé, amelyet három éve szándékosan ütköztetett egy NASA-szonda. Miután a Hera eléri a Dimorphost, részletes utóvizsgálatot végez az ütközés következményeiről. Ez a kutatás kulcsfontosságú azoknak a technológiáknak a fejlesztésében, amelyek lehetővé tennék a Földet potenciálisan fenyegető aszteroidák eltérítését a jövőben.

Ahogy pár napja írtuk, az ember még oda sem jutott, a Mars viszont így is tele van szeméttel.

Arról is írtunk, hogy rejtélyes alagutat találtak a Naprendszer peremén, olvasd tovább itt.

Olvass el még több csillagászati hírt itt