Március 15: Öt érdekesség a forradalom napjáról

Március 15. a három legnagyobb magyar nemzeti ünnep egyike. Augusztus 20-án az államalapítást ünnepeljük, október 23-án az 1956-os forradalom eszméire emlékezünk, március 15-e pedig az 1848-as forradalom diadalát hirdeti. A tortenelmi.blog.hu jóvoltából most öt érdekességet mutatunk be erről az esős napról.

Az időjárás szerepe

A történelem menetét sokszor az időjárás is befolyásolta, és ez alól 1848. március 15. sem volt kivétel. Aznap egész nap esett az eső. Petőfi Sándor, a korszak legnagyobb költője naplójában megjegyezte, hogy orvostanhallgatóknál kezdték a napot, és a zuhogó eső sehogy sem akart elállni. Hozzátette azonban, hogy lelkesedésük olyan volt, mint a görög tűz: az eső sem olthatta ki – írja Árpád Harmat a tortenelmi.blog.hu-n. Az esős idő ellenére a tömeg óráról órára növekedett, és mire a budai várhoz értek, már több mint 20 ezren voltak.

Fotó: Wikimedia Commons, Bellony László

A 12 pont eredete

A március 15-i ünnepségeken szinte minden évben felolvassák a forradalmárok 12 pontját, de azt kevesen tudják, hogyan született meg. Tíz nappal az események előtt Kossuth Lajos megbízására Irányi Dániel foglalta össze az ellenzék követeléseit 12 pontban. Ezek megfeleltek Kossuth országgyűlési javaslatainak. A végső szöveget azonban Irinyi József írta meg, és ez lett a „Fiatal Magyarország” mozgalom programja, amelynek tagjai között Petőfi, Jókai Mór, Arany János és Vasvári Pál is ott voltak.

A tervek szerint a követeléseket március 19-én, a vásárra érkező tömeg előtt olvasták volna fel. Azonban március 14-én kitört a bécsi forradalom, ezért nem akartak várni.

Mennyire volt véres a forradalom?

A történelem forradalmai gyakran erőszakba torkollottak: gondoljunk csak az angol I. Károly vagy a francia XVI. Lajos kivégzésére, nem beszélve a jakobinus diktatúráról, amikor Párizs utcáin folyt a vér. Ezzel szemben a magyar forradalom teljesen vértelen volt. Az emberek csupán éljeneztek és ünnepelték a győzelmet. A forradalmárok még ebédelni is hazamentek dél körül, és délután három óra után folytatták a megmozdulást.

Táncsics Mihály jelentősége

Bár sokak szemében Táncsics Mihály a forradalom ikonikus alakjává vált, valójában nem játszott kulcsszerepet március 15-én. Írásaiban támadta a feudális rendszert és a jobbágyságot, emiatt 1847-ben letartóztatták, és börtönbe vetették. 1848. március 15-én rajta kívül csupán egy román újságíró raboskodott, ezért az ő kiszabadítása jelképpé vált a Habsburg-elnyomással szemben.

Szabadon bocsátásakor a lelkes tömeg vállán vitte haza. Később azonban Kossuth veszélyesnek ítélte utópikus szocialista nézeteit, és betiltotta lapját.

Széchenyi István szerepe

Széchenyi István a reformkor egyik legfontosabb alakja volt, akinek nevéhez olyan jelentős alkotások fűződnek, mint a Lánchíd vagy a Magyar Tudományos Akadémia. Tagja volt annak a küldöttségnek, amely a magyar királyhoz – és egyben Habsburg császárhoz – V. Ferdinándhoz utazott, és ő is azok közé tartozott, akiknek véleményét és tanácsát az uralkodói udvar meghallgatta. Ezért is tekinthető megkérdőjelezhetetlennek, hogy a császári tanács hozzájárult a magyar követelésekhez, és kinevezte Batthyány Lajost az első magyar miniszterelnöknek.

Ha ezt a cikket angolul is szeretnéd elolvasni vagy megosztani, kattints ide: Daily News Hungary

Érdemes elolvasni:

• Ásatás Szegeden: épület maradványt és temető részletet, de még egy igen ritka leletet is találtak – képek
• Gróf Bethlen István miniszterelnök, akit a szovjetek fogságában ért a halál
• Valójában ez a magyar király lehetett Sir Lancelot?