Páratlan régészeti leletek kerültek elő Nógrádban

Március elején látványos terepbejárás zajlott Nógrádon, ahol a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum szakemberei több tucat önkéntessel közösen kutatták át az egykori mezőváros területét. A keresés során több száz éves régészeti emlékekre bukkantak. A helyszínen tartózkodott Szolnoki Tamás, a múzeum régésze is, aki részletesen beszámolt az eredmények fontosságáról.

A földterület, amely egykor mezővárosként szolgált, a régi temető környékén húzódik. A nap folyamán a munkálatok résztvevői detektorokkal vizsgálták át a helyszínt, és rengeteg lelet került elő: a kora újkorra, illetve a középkorra utaló tárgyak, törmelékek, valamint néhány pénzérme, ólomgolyó és gomb is. Bár nemesfémből csak kevés bizonyítékot találtak, kiderült, hogy a területet korábban már többen átkutathatták engedély nélkül, ezért sok értékesebb tárgyat időközben elvihettek, írja a Nool.hu.

A nógrádi helyszín hosszú ideig megműveletlen volt, de a közelmúltban felszántották, így kerülhettek felszínre a régi épületek, használati tárgyak nyomai. A legújabb kutatások szerint a mezővárost egykor vizesárok és palánkfal vette körül a török hódoltság idején, amikor már fejlett településnek számított. „2022-ben kezdtük részletesebben is vizsgálni a területet, és a Magyar Nemzeti Múzeum közreműködésével magnetométeres mérések is történtek” – mesélte Szolnoki Tamás, aki szerint az adatok alapján számos objektum rejtőzhet még a föld alatt. A hiányosabb területekről arra lehetett következtetni, hogy ott korábban utak futottak, így körvonalazódni kezdett a település egykori szerkezete. A régész elmondta, hogy az elmúlt időszakban előkerült több száz kerámiatöredék, kályhaalkatrész, szög és más vastárgy, melyek többsége akár a 13. századból, tehát az Árpád-korból származhat. Mindez azt jelzi, hogy a helyszínen még jóval több, eddig feltáratlan emlék rejtőzhet a mélyben.

Szerencsére az egykori mezővárosról és a Nógrádi várról számos korabeli ábrázolás fennmaradt. A 18. századtól kezdve már másutt épült újjá a település – ez megmagyarázza, hogy ezen a területen maradhatott meg épségben a régi temető, mivel később sem templom, sem lakóházak nem épültek ide. A korabeli mérnöki felmérések ráadásul világosan ábrázolják a vár és a hozzá kapcsolódó mezőváros alaprajzát. Szolnoki Tamás szerint rendkívüli alkalom nyílik a tudományos kutatásra. Magyarországon ugyanis kevés olyan település maradt fenn, amely valaha mezővárosként működött, de a modern kori beépítés vagy folyamatos földművelés elkerülte, így lényegében változatlan állapotban őrzi a múlt nyomait. „Úgy hisszük, a föld még sok titkot rejthet: nemcsak a 13. századból, hanem akár korábbi időszakokból is. A jövőben remélhetőleg sor kerülhet egy nagyszabású ásatásra is, amely tovább gazdagítja ismereteinket Nógrád korai korszakairól” – jegyezte meg a régész.

A z elvégzett munka eredményei alapján megalapozott a remény, hogy a nógrádi szántóföld még számos értékes felfedezést tartogat, és idővel minden bizonnyal újra visszatérnek a helyszínre a szakemberek. A lelkes önkéntesek részvételével zajló kutatások azt sugallják, hogy még sok izgalmas lelet várhat feltárásra, amelyek tovább árnyalhatják a korabeli Nógrád történetét.

Ahogy arról nemrég írtunk, épület maradványt és temető részletet, de még egy igen ritka leletet is találtak Szeged belvárosában – részletek és képek

ez is érdekes lehet:

Szenzációs felfedezés: Noé bárkája lehet ez az 5000 éves lelet!

A tudósok megfejthették a Stonehenge 3200 éves titkát