5 húsvéti hagyomány, amely kikopott a köztudatból

A húsvét számos hagyománnyal fonódik össze, amelyek csak egy része vallási eredetű. Manapság világ különböző részein az emberek lakomával, édességekkel és pasztellszínű ruhákkal ünnepelnek. De mi a helyzet azokkal a régi szokásokkal, amelyek mára kikoptak a köztudatból?

A Mental Floss összeszedett néhány olyan húsvéti szokást, amelyekkel manapság már nem találkozunk.

Nyúl- és szarvasvadászat

Régen is szerették a gyerekek, csak akkor inkább sütve. Illusztráció. Kiemelt kép: depositphotos.com

Napjainkban a húsvéti nyuszi az, aki tojásokat hoz a gyerekeknek, a múltban azonban ebben az időszakban különösen veszélyeztetett volt, ugyanis Angliában inkább vadásztak rá. Az éves leicesteri nyúlvadászatot húsvéthétfőn rendezték meg 1767-ig, de a szarvasok sem voltak biztonságban, mert London külterületén őket is gyakran célba vették, azonban ezt végül 1847-ben betiltották. A vadászat ma még inkább tabu téma Angliában, mint annak idején, ezért valószínűtlen, hogy ez a szokás a jövőben a húsvéti hagyományok részévé váljon.

Tömeges gyűjtögetés

A húsvét manapság sokkal inkább a tojások köré épül, mint annak idején. Nem ritkák a tojáskereső versenyek, de egyes helyeken még tojásfutást is rendeznek, ami egy egyszerű futóverseny, leszámítva, hogy a versenyzőknek végig egy tojást kell egy kanálban tartaniuk. Azonban régen egy másik, gyűjtögetésre hajazó szokás is gyakori volt. Ennek során különféle dolgokat dobtak a tömegbe, hogy az emberek versenyezhessenek, hogy ki tud minél több tárgyat összegyűjteni. A bedobott tárgyak gyakran különféle édes és sós finomságok voltak, például piték és gyümölcsök, vagy néha egy kevés pénz. Ez az esemény rendszerint húsvéthétfőn zajlott, és a húsvétvasárnapot követő újabb ünneplési formának számított, mivel olyan jutalmak megszerzésével is járt, amelyeket a hosszú nagyböjt után rendkívül élvezetes volt elfogyasztani.

Labdajátékok francia katedrálisokban

Egy amerikai templom labirintusa. Ezt használták labdajátékokra Franciaországban, és sok helyen végigtáncolták. depositphotos.com

Ez a szokatlan hagyomány a középkorban Franciaország északi részének néhány katedrálisában volt gyakori. Húsvéthétfőn a papság a padlót díszítő labirintusmintát használta fel egy labdajáték lejátszására. A játék főként az Auxerre-i katedrálisban zajlott, és egyesek szerint Amiens-ben, Sens-ben és Chartres-ban is hagyomány volt. Amellett, hogy húsvéthétfőn katedrálisokban a fő programnak ez számított, az emberek a labirintus útvonalán is táncoltak.

Mezei növények fogyasztása

A legtöbb ember a húsvéti ételeket édességekkel, különösen csokinyuszikkal és tojásokkal azonosítja. Régen azonban egy nagyon furcsa ehető dolog is kapcsolódott az ünnephez, amely évszázadokig fennmaradt. Ez egy édes, palacsinta-, vagy omlettszerű nyalánkság, amelyet varádiccsal és más gyógynövényekkel készítettek, spenóttal színeztek, és jól meg is cukroztak. Az emberek úgy vélték, hogy ez segít megtisztítani a szervezetet a nagyböjt alatt elfogyasztott nagy mennyiségű hal káros hatásaitól. A varádics fogyasztásának hagyománya a középkorban kezdődött, és a 19. századig fennmaradt.

Ünnepi fák karcolása

Ez a hagyomány az Oxfordi Egyetemen zajlott több száz éven keresztül, mielőtt a 19. században felhagytak vele. A szokást “fadarabolásnak” hívták, és a forrástól függően vagy egy valódi fa, vagy egy “fát ábrázoló tárgy” szerepelt benne. Húsvétvasárnap az egyetem diákjai és tanárai vacsora után elsétáltak egy fa mellett, amelyet az egyetem területén helyeztek el, és késsel vagdalták azt. Emellett a kiválasztott fát virágokkal díszítették az ünnep miatt.

Érdemes elolvasni:

• Több magyar várat is felújítottak, most pedig kiállítás nyílik a munkálatokról
• Lenyűgöző ereklyéket találtak a veszprémi érseki palota könyvtárszobájában
• Ezek voltak a legfélelmetesebb kínzóeszközök a középkorban