A magyar-amerikai pap, aki FBI-ügynökké változott

Sziarto István (Stephen Sziarto) 1910-ben született magyar bevándorlók fiaként Nyugat-Virginiában, egy kis szénbányász közösségben. Gyermekkorának nagy részét egy Pocahontas nevű vidéki településen töltötte, amelyet eredetileg indiánok laktak, innen ered a neve. Bár soha nem járt magyar iskolába, és nem is lépett be ősei szülőföldjére, folyékonyan beszéli a nyelvet. Kettős magyar-amerikai öröksége végigkísérte minden kalandjában. Lenyűgöző életet élt, és különböző területeken bizonyított. Dolgozott kálvinista papként, FBI ügynökként és erdészeti vállalkozóként is. De hogyan lett az apró bányászfaluban született fiatal tehetségből az amerikai magyar közösség egyik legjelentősebb alakja?

Az amerikai-magyar közösséget szolgáló református lelkész

A Sziarto család egy tipikus szénbányász közösségben élt, és gyakran küzdöttek a megélhetésért. Ezért a Telex szerint Sziarto szülei jobb jövőt szerettek volna fiuknak. Meg akarták kímélni őt a szénbányászok megrövidült élettartamától, akiknek nap mint nap megerőltető fizikai munkát kell végezniük. Elküldték, hogy szociológiai tanulmányokat folytasson a pennsylvaniai Franklin & Marshall College-ban. István 1931-ben diplomázott, 1934-ben pedig elvégezte a Lancaster Teológiai Szeminárium teológiai szemináriumát is, és a pennsylvaniai egyház pappá szentelte. Tanulmányai után visszatért Nyugat-Virginiába, és több helyi településen szolgált papként. Ebben az időszakban vette feleségül feleségét, Nagy Margitot, aki szintén magyar bevándorlók leszármazottja volt, és folyékonyan beszélt magyarul. Egy fiút és egy lányt neveltek fel együtt. 1939-ben az Ohio állambeli Columbusban lett egy magyar közösség papja. Ő volt az első pap, aki az új földön született. Jó érzéke volt ahhoz, hogy embereket toborozzon a gyülekezetbe, és sokat tett a közösségért is. Szolgálati ideje alatt megduplázta és közvilágítással látta el a templomkertet, a templomtornyot bronzzal borította be, a melléképületet pedig modern, angol stílusú latrinára cserélte. István korszerűsítette a helyi gyülekezet adományozási rendszerét is, valamint javította a gyülekezet kommunikációját, hogy a hívek értesüljenek a legújabb aktualitásokról.

1941 végén, Pearl Harbor után önként jelentkezett a hadseregbe, de jelentkezését elutasították. A hivatalos kifogás az volt, hogy a kétnyelvű közösség irányításával kapcsolatos munkája túl értékes ahhoz, hogy elhagyja a pozícióját. A tényleges ok azonban az volt, hogy a kormány meg akarta akadályozni, hogy az egy adott egyházhoz tartozó katonák száma meghaladja egy másik egyház tagjainak számát a csapatokon belül.

Az FBI ügynök, aki ’56-ban segített a magyar bevándorlóknak

A vasvary.sk-szeged.hu információi szerint Sziarto akkor került kapcsolatba a Szövetségi Nyomozó Irodával, amikor több fordítási feladattal is megkeresték, magyarról angolra és fordítva. Kiemelkedő munkája miatt végül állandó állást ajánlottak neki, ami két évtizedes munkaszerződést eredményezett. 1947-ben azt tanácsolták neki, hogy utazzon Washingtonba, és jelentkezzen hírszerzőnek. Mivel lenyűgözte ez a fajta munka, elfogadta az ajánlatot, és különböző alkalmassági tesztek elvégzése után végül 1951-ben az FBI-nál fogadták. A tekintélyes pozíció megkövetelte, hogy családjával együtt a fővárosba költözzön. Felesége sikeresen kapott állást a Nemzetbiztonsági Ügynökségnél, először a nemzetbiztonsági részleg ügynökeként, majd egy előléptetés keretében kriptográfusként. Ott dolgozott 1973-as nyugdíjazásáig.

Az ’56-os magyar bevándorlási hullám idején Sziarto a kevés magyarul beszélő FBI-ügynök egyikeként több száz magyar érkezőt hallgatott ki. Az FBI-nak eltöltött 20 év alatt István mindvégig Washington D.C.-t tartotta bázisának. Fő munkaköri feladatai közé tartozott a dokumentumok fordítása és a tolmácsként való munkavégzés. Egy interjúban büszkén állította, hogy soha nem kellett szótárra támaszkodnia, mivel teljes mértékben értett ahhoz, hogy egyik nyelvről a másikra segítség nélkül is tudjon fordítani. Pályafutása során három alkalommal is dolgozott a CIA számára készített bizalmas jelentéseken. Szakmai élete legnagyobb fénypontjának azt a napot tartotta, amikor lehetősége volt kezet fogni J. Edgar Hooverrel, az FBI első igazgatójával, aki 48 évig szolgált a nyomozóhivatalban. Vallásával is tartotta a kapcsolatot, és imaesteket tartott a nyomozóiroda kálvinista tagjai számára. Nyugdíjba vonulása után is részt vett az FBI rendezvényein és beszédeket tartott.

A sikeres erdészeti vállalkozó és emberbarát

Az FBI-nál töltött két évtizedes szolgálati ideje után Sziarto nem hagyott fel a szakmai törekvésekkel. Élvezte a kihívásokat, és arra törekedett, hogy aktív és céltudatos életet éljen. Papként továbbra is szolgálta közösségét, és feleségével együtt 500 hektáros erdőterületet is vásárolt a nyugat-virginiai Slanesville-ben. Sziarto szakértőket fogadott fel, és tanácsaikat, valamint a Mezőgazdasági Minisztérium erdészeti irányelveit követve az ápolatlan vadont olyan területté alakította át, ahol különböző fenyőfafajtákat termesztett. Ami kezdetben hobbinak indult, gyorsan gyümölcsöző vállalkozássá nőtte ki magát. A Sziarto fafarmot a déli part egyik legimpozánsabb erdőterületének tartották. A házaspár a fenyők árusítása mellett vadászati rendezvényeket is tartott az erdőgazdaságban. Az üzlet annyira jövedelmezőnek bizonyult, hogy Sziarto és felesége többször kerültek címlapra a helyi lapokban az oktatási intézményeknek tett nagylelkű adományaik miatt, például a Lancaster Theologica Szemináriumnak, amelynek 10 000 dollárt ajánlottak fel. Ennek az összegnek a segítségével a szeminárium létrehozott egy cserediákprogramot, amely lehetővé tette, hogy a kelet-magyarországi vidéki Debrecenből érkező diákok egy szemesztert külföldön töltsenek.

Sziarto megvetette az unalmat, és mindig igyekezett valami céltudatos vagy kreatív dologgal elfoglalni magát. Egészen szokatlan hobbija volt a furcsa és humoros szómeghatározások gyűjtése, amit egy cserkésztalálkozó után kezdett el. Sziarto azonnal lejegyzett minden új definíciót, amit hallott, és ’93-ban összegyűjtötte a leleteit egy kiadott könyvben Deft and Daft Dictionary címmel. Ez volt az egyetlen kiadványa, ahogy ő fogalmazott, nem tervezte, hogy idős korában szerzői karriert csinál. Szerette a verseket is, több neves magyar költő, például Petőfi Sándor műveit gyűjtötte és fordította.

Sziarto 88 éves korában, 1998-ban halt meg otthonában, veseelégtelenség következtében. Emlékét örökre megőrizzük, hiszen az amerikai magyar közösség kiemelkedő alakja volt, aki rendkívüli dolgokat tett népéért.

Források:

Zsófia, A. H. (2022. február 6.). AZ Amerikai-Magyar lelkész, Aki Az Fbi ügynökeként is Tartott istentiszteleteket a fehér Házzal Szemben. telex. https://telex.hu/eszkombajn/2022/02/06/amerikai-magyar-lelkesz-fbi-ugynok

Ambrus, L. (2021. február). Lelkész, FBI-ügynök, vállalkozó – Stephen Sziarto három élete http://vasvary.sk-szeged.hu/newsletter/21dec/ambrus_laszlo_sziarto.html

Ha ezt a cikket angolul is szeretnéd elolvasni vagy megosztani, kattints ide: Daily News Hungary

Ez is érdekelhet:

• Ez Magyarország leggyakoribb utcaneve
• Felismered Budapest szabadkőműves jelképeit?
• Békásmegyer négy kilométeres óriásháza: Százezer ember egy fedél alatt