Megérkezett a világ első számítógépe, amely emberi agysejteket használ

Egy ausztrál startup bemutatta a CL1-et, az első kereskedelmi forgalomba hozott számítógépet, amely emberi neuronokat és szilíciumchipet kombinál – a rendszer akár agyi betegségek kezelésében is új lehetőségeket nyithat.

A CL1 nevű számítógép 2025 végétől lesz széles körben elérhető, de már most is megvásárolható a fejlesztő Cortical Labs közvetítésével, mintegy 35 000 dolláros áron. Az új rendszer különlegessége, hogy emberi agysejteket (neuronokat) tartalmaz, amelyek egy tápanyagban gazdag oldatban fejlődnek, és közvetlenül kapcsolódnak egy szilícium alapú chiphez. Ez a chip elektromos impulzusokat küld a sejteknek, és visszajelzést is fogad tőlük – így tanítja a rendszert viselkedésformákra — írja a Live Science.

A DishBraintől a CL1-ig

A CL1 a DishBrain utódja – egy korábbi kísérleti rendszer, amelyet a fejlesztők sikeresen megtanítottak a klasszikus Pong videojáték irányítására. A mostani eszköz azonban már nem csupán kísérleti: a cél, hogy orvosi és tudományos kutatásokban, például betegségek modellezésében és gyógyszerfejlesztésben is szerepet kapjon.

Brett Kagan, a Cortical Labs tudományos igazgatója szerint a rendszer „életfenntartó komponense” biztosítja a sejtek túlélését: gondoskodik a hőmérséklet-szabályozásról, a gázkeverésről, a szűrésről és a keringtetésről. A CL1 mindössze néhány watt energiát használ, és körülbelül hat hónapig képes életben tartani a neuronokat.

Etikai kérdések és jövőbeli lehetőségek

Bár a rendszer jelenlegi formájában messze nem olyan összetett, mint az emberi agy, a technológia gyors fejlődése miatt egyes kutatók már most etikai dilemmákra figyelmeztetnek. Vajon a mesterségesen létrehozott „szintetikus biológiai intelligencia” – amely élő sejtekből áll – valaha tudatossá válhat? Tapasztalhat-e szenvedést?

Silvia Velasco, az ausztrál Murdoch Gyermekkutató Intézet őssejtkutatója szerint ezek az aggodalmak jelenleg még nem indokoltak, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a kérdést:
„Ez egy olyan rendszer, amely segíthet gyógyíthatatlan agyi betegségeken – de fontos, hogy már most megkezdjük a lehetséges etikai kérdések vizsgálatát is.”

Nem csak laboroknak: jön a távoli hozzáférés is

A CL1 nem mindenki számára lesz fizikailag elérhető, hiszen üzemeltetéséhez komoly laboratóriumi körülmények szükségesek. Éppen ezért a fejlesztők távoli, felhőalapú hozzáférést is biztosítanak majd, így a kutatók akár a világ másik feléről is dolgozhatnak a neuronikus rendszeren.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni: