Magyar kémbotrány Ukrajnában – Moszkvának gyűjtöttek információt?

Május 9-én az ukrán belbiztonsági szolgálat (SZBU) egy videót tett közzé, amelyben két, a magyar katonai hírszerzésnek dolgozó ügynök letartóztatása látható Kárpátalján, Ukrajnában. A felvétel nemcsak a két férfi tevékenységét dokumentálja, de súlyos diplomatiai és nemzetbiztonsági következményekkel is járhat. A magyar és ukrán kormány közötti feszültség új szintre lépett, a botrány pedig negatívan érintheti a kárpátaljai magyar közösséget is. A jelenlegi információk alapján összefoglaljuk a magyar kémügyet:

Kémügy Magyarország és Ukrajna között

Már az időzítés is beszédes: bár a letartóztatások korábban történtek, az SZBU csak május 9-én, a náci Németország felett aratott győzelem napján – amelyet Oroszország minden évben látványos katonai parádéval ünnepel – hozta nyilvánosságra a videót. A szimbolikus dátum alapján feltételezhető, hogy az akciónak politikai üzenete is volt Magyarország és Oroszország felé. A döntés, hogy a felvételt nyilvánosságra hozzák, valószínűleg előre megtervezett lépés volt – elképzelhető, hogy a NATO-szövetségeseket, köztük az Egyesült Államokat is előzetesen tájékoztatták a várható botrány miatt.

A gyanúsítottak egyike egy 40 éves, korábban ukrán katonaként szolgáló férfi volt a Beregszászi járásból – egy olyan térségből, ahol jelentős, mintegy 100 ezres magyar kisebbség él. Őt 2021-ben szervezték be, és 2024 szeptemberétől végezte a hírszerzési feladatokat. A másik ügynök szintén volt katona, aki 2025-ben szerelt le.

A videóban elhangzott információk szerint a magyar hírszerzés helyi emberei katonai és társadalmi adatok gyűjtésére kaptak utasítást: a kárpátaljai ukrán egységek mozgását, a lakossági hangulatot, valamint a magyar vagy NATO-s békefenntartók esetleges érkezésére adott társadalmi reakciókat kellett megfigyelniük.

A legmeglepőbb és egyben legaggasztóbb azonban az, hogy pontos adatokat próbáltak megszerezni az ukrán légvédelemről, különösen az S-300 rakétarendszerek típusáról és elhelyezkedéséről. Így a kémügy messze túlmutat a térségre jellemző kisebbségi konfliktusokon: egy NATO-tagállam katonai hírszerzése egy háborúban álló partnerország védelmi rendszeréről gyűjtött érzékeny adatokat – olyan információkat, amelyek Oroszország számára jóval értékesebbek, mint Magyarország számára.

A fő kérdés, hogy Budapestnek miért van szüksége ilyen részletes információkra a kárpátaljai légvédelemről. A magyar légierő nyilvánvalóan nem készül támadni Ukrajnát. Az orosz haderő azonban már több alkalommal próbált drón- és rakétatámadást végrehajtani Lviv ellen Kárpátalja déli légterén keresztül. A térség domborzati sajátosságai – a hegyvidéki terep és a korlátozott elektronikai érzékelhetőség – miatt ezek az adatok stratégiai jelentőséggel bírhatnak Moszkva számára.

Magyarország válasza tovább mélyítette a válságot

A botrány kipattanása után Magyarország sem maradt tétlen. A Terrorelhárítási Központ (TEK) látványos akcióban fogott el egy ukrán állampolgárt Budapesten. A videó itt megtekinthető: A magyar kormány közzétette a drámai ukrán letartóztatás videóját a kémbotrány kapcsán. Egy további személy elfogásával egyensúlyba kerülhetett volna a helyzet, ám Szijjártó Péter külügyminiszter nem a feszültség enyhítésére törekedett: 48 órán belüli távozásra szólította fel a Magyarországon diplomáciai fedésben dolgozó két ukrán hírszerzőt.

Ez a lépés több szempontból is eszkalációt jelentett: egyrészt elismerte az ukrán vádak súlyosságát, másrészt ellehetetlenítette, hogy a felek csendben, diplomáciai úton rendezzék az ügyet. A nyilvános kiutasítás és a szűk határidő is azt jelezte, hogy Ukrajna kénytelen lesz hasonló lépéseket tenni – ami így is történt.

A diplomáciai botrány a kisebbségi kérdésekre is kihatott. Noha Ukrajna jelezte, hogy a magyar kisebbségi jogok rendezéséről szóló tárgyalásokat a kémbotránytól függetlenül folytatni kívánja, Magyarország az utolsó pillanatban lemondta a május 12-re Ungvárra tervezett találkozót. A döntés különösen udvariatlan volt: Olha Sztefanyisina ukrán miniszterelnök-helyettes már megérkezett a városba a megbeszélésekre, amikor közölték vele a magyar fél visszalépését.

Mindez azt jelenti, hogy Budapest szándékosan kapcsolja össze a kémbotrányt a kisebbségi jogok párbeszédével, még ha ez hátrányos is a kárpátaljai magyar közösség számára. Kapcsolódó cikk: Magyarország az utolsó pillanatban elhalasztotta a kisebbségi tárgyalásokat Ukrajnával

Kormányzati kommunikáció belpolitikai célból

A magyar kormány ezután belpolitikai irányba terelte a figyelmet: a médiában és nyilatkozatokban egyre inkább arra helyezték a hangsúlyt, hogy a TISZA Párt, Magyar Péter vagy Ruszin-Szendi Romulusz kötődhetett-e az ukrán félhez. Ahelyett, hogy arra keresnék a választ, kinek az érdekeit szolgálta a magyar hírszerzés, a figyelem a belpolitikai terelésre irányul, és természetesen az új kihívó, Magyar Péter lejáratása a cél – aki egy éve jelent meg a politikai színtéren, és most már mindenért őt hibáztatják, a brüsszeli eljárásoktól kezdve az uniós források befagyasztásáig. Részletek: A Fidesz az ukrán titkosszolgálattal való összefonódással vádolja a TISZA Pártot

Orbán elveszítette a külhoni magyarok bizalmát?

A kormány és a Fidesz nemzetpolitikai téren is romokban: Orbán Viktor és kabinetje régóta ápol szoros kapcsolatot a szerb nacionalista elnökkel, Aleksandar Vučićcsal, valamint a magyarellenes szlovák miniszterelnökkel, Robert Ficóval – ezt a külhoni magyarok számára nehéz megmagyarázni.

Ehhez jött még, hogy Orbán nyilvánosan támogatta a nacionalista román elnökjelöltet, George Simiont az elnökválasztás során – ez különösen fájdalmas volt az erdélyi magyarság számára. Ráadásul az ukrajnai kémbotrány is akkor robbant ki, amely kellemetlen és súlyos következményeket hozhat a kárpátaljai magyarok számára.

Komoly kihívás a NATO számára

A kémügy azonban nemcsak Ukrajna és a kárpátaljai magyarok szempontjából vet fel súlyos kérdéseket. Ha bebizonyosodik, hogy egy NATO-tagállam hírszerzése orosz érdekeket szolgált, annak komoly következményei lehetnek a szövetségen belül is. Ez nemcsak Magyarország szövetségesi szerepét gyengíti, hanem hosszú távon alááshatja a nemzetbiztonsági megbízhatóságát is – különösen, mivel az Egyesült Államok hírszerzése, amely szorosan együttműködik Ukrajnával, szintén jóváhagyta a magyar ügynökök leleplezését.

Milyen hatással lesz mindez Washington és Orbán kormányának eddig baráti viszonyára – adott esetben akkor is, ha Donald Trump visszatérne? Ráadásul még mindig nem kaptunk választ az eredeti kérdésre: miért gyűjtött a magyar hírszerzés katonai adatokat Ukrajnában?

Az bizonyos: Orbán kormánya nem adott érthető, logikus és egyértelmű magyarázatot az ukrán kémbotrányra, helyette minden irányba támad – ez azonban immár nem lesz elég. A botránynak komoly következményei lesznek a hazai politikára, a NATO-tagságra és az Ukrajnával való kapcsolatokra. Nagyon kíváncsiak vagyunk, mi lehet valójában Magyarország hírszerzési célja – és természetesen beszámolunk a fejleményekről, amint újabb részletek látnak napvilágot.

Ha ezt a cikket angolul is szeretnéd elolvasni vagy megosztani, kattints ide: Daily News Hungary

Ez is érdekelhet:

• Zelenszkij várni fogja Putyint Törökországban
• Akár már hétfőtől életbe léphet Ukrajnában egy fegyverszünet
• Kárpátalján két magyar kémet fogott el az ukrán hírszerzés