Rejtélyes tömegsír a szomszédunkban: 37 fej nélküli csontváz egy 7 ezer éves árokban

Egy szlovákiai ásatás során a kutatók döbbenetes felfedezést tettek három évvel ezelőtt: 37 fej nélküli emberi csontvázat találtak egy újkőkorszaki árokban a Vráble (Verebély) melletti lelőhelyen. A leletek nemcsak az eltemetettek számával, hanem különös elhelyezkedésükkel és koponyáik hiányával is sokkolták a régészeket.

Egy dél-szlovákiai ásatás során 37 fej nélküli emberi csontvázat találtak egy árkokkal körülvett neolitikus település szélén. A maradványok körüli rejtélyes körülmények számos kérdést vetnek fel, és a kutatók most próbálják feltárni, mi is történhetett valójában a több mint 7 ezer évvel ezelőtt elhunytakkal.

Kiemelt kép: © Prof. Dr. Martin Furholt, Institute for Pre- and Protohistoric Archaeology/Kiel University

A Phys.org beszámolója szerint a Vráble–Veľké Lehemby településrész mintegy 7 ezer évvel ezelőtt, az időszámításunk előtti 5250 és 4950 közötti időszakban virágzott, és a vonaldíszes kerámia kultúrájához (VK) tartozott. A lelőhely Közép-Európa egyik legnagyobb korai újkőkori települése volt, három szomszédos falut is azonosítottak itt geofizikai mérések segítségével, több mint 300 ház maradványait feltárva.

Tömegsír vagy rituális temetkezés?

Az egyik falurészt védő árokban, amelyet egyes részein palánkokkal is megerősítettek, 2022 nyarán találták meg a fej nélküli csontvázakat. Az elhunytak testei szabálytalanul, egymásra dobálva feküdtek: néhányan hason, mások oldalukon vagy hanyatt, széttárt végtagokkal, írja az IFLScience. Ez arra utal, hogy nem próbálták gondosan eltemetni a halottakat, inkább csak egyszerűen bedobálták az árokba a holttesteket.

A kutatás egyik vezetője, Prof. Dr. Martin Furholt egy közleményben megjegyezte, hogy „az ilyen tömegsírok esetében az egyéni azonosítást általában a koponya alapján végzik, így ez az eset komoly kihívást jelent.”

Fotó: © Dr. Till Kühl, Institute for Pre- and Protohistoric Archaeology/Kiel University

A koponyákat gondosan eltávolították, egy gyermeket kivéve

A kutatók kezdetben mészárlásra, betegségek áldozataira vagy háborús konfliktusra gyanakodtak, de egyre több jel mutat arra, hogy a helyszínen nem klasszikus, erőszakos kivégzés történt. Több csontváz esetében például megmaradt az első nyaki csigolya, ami arra utal, hogy a fejeket nem brutálisan, hanem precízen távolították el, talán rituális célból. Egyedül egy kisgyermek maradványain maradt meg a koponya.

Dr. Katharina Fuchs antropológus szerint az sem zárható ki, hogy a holttesteket már részben lebomlott állapotban mozdították el, és újabb testeket helyeztek föléjük. Ez arra utal, hogy nem egyetlen esemény történt, hanem egy bonyolultabb, időben elnyúló folyamat zajlott.

A Vráble–Veľké Lehemby lelőhely a neolitikumban három szomszédos faluból állt. A csontvázakat a délnyugati települést körülvevő árkokban találták. Fotó: © Karin Winter, Institute for Pre- and Protohistoric Archaeology/Kiel University

Az egyik lehetséges magyarázat, hogy a település lakói sajátos halotti kultuszt gyakoroltak, amelyben a koponyák eltávolítása spirituális vagy kulturális jelentőséggel bírt. A jövőbeni DNS-vizsgálatok, radiokarbonos kormeghatározás és izotópelemzések segíthetnek feltárni, hogy az elhunytak rokonok voltak-e, helyiek vagy idegenek, illetve utalhatnak betegségre vagy sérülésekre is.

Érdemes elolvasni:

• Elképesztő: Tatárjárás korabeli tömegsírt találtak régészek Tázláron
• 2 ezer éves, különleges egyiptomi erődítményt tártak fel régészek
• Több ezer éves csontváz és különböző ereklyék kerültek elő Martfű határában