Új Üzbegisztán: Zöld út a fejlődéshez

A 21. században a zöld fejlődés nem csupán trenddé, hanem az emberiség számára létfontosságú követelménnyé vált. Ahogy a világ szembesül a klímaváltozás gyorsuló hatásaival, a vízhiánnyal és a biológiai sokféleség csökkenésével, a fenntartható fejlődés minden nemzet számára prioritássá vált. Üzbegisztán Savkat Mirzijojev elnök vezetésével elkötelezte magát a zöld fejlődési program mellett, és a környezeti fenntarthatóságot a nemzeti átalakulás sarokkövévé tette.

Egy stratégiai vízió a zöld fejlődésért

Savkat Mirzijojev üzbég államfő a tiszteletére adott fogadáson a párizsi Invalidusok terén 2025. március 12-én. MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin

Mirzijojev elnök következetesen hangsúlyozza a zöld fejlődés jelentőségét nemzetközi, regionális és nemzeti fórumokon. Nemrég megjelent könyve, „Az Új Üzbegisztán zöld fejlődésének útja” 310 idézetet és 54 kezdeményezést gyűjt össze, amelyeket 2017 és 2025 között fogalmazott meg. Ezek a kezdeményezések olyan kulcsfontosságú területeket érintenek, mint a klímaváltozás mérséklése, a természeti és vízkészletek hatékony felhasználása, a biológiai sokféleség megőrzése, valamint az átmenet a zöld gazdaság felé.

A könyv három fő fejezetre tagolódik:

1. „Zöld fejlődés – Az emberiség által választott út”
2. „Közép-Ázsia – Zöld fejlődés és a jövő felé vezető irány”
3. „Új Üzbegisztán a fenntartható fejlődés útján”

Ez a szerkezet átfogó megközelítést tükröz a fenntarthatóság iránt – a globális szemlélettől a regionális együttműködésen át a nemzeti politikáig.

Zöld fejlődés: Új paradigma

A globális környezeti válság, amelyet az erőforrások kimerülése és az ökológiai pusztulás jellemez, arra készteti a nemzeteket, hogy az extraktív, ipari modellekről fenntartható növekedési keretekre térjenek át. Ebben a váltásban a zöld gazdaság váltja fel az elavult fejlődési modelleket azáltal, hogy integrálja a környezeti kockázatok értékelését és az ökoszisztéma-ellenálló képességét helyezi előtérbe.

Mirzijojev elnök többször hangsúlyozta, hogy a közép-ázsiai országok számára a zöld fejlődésnek kell képeznie a következő modernizációs szakasz alapját. „Csak akkor biztosíthatjuk a fenntartható fejlődést és a nemzeti jólétet, ha hatékonyan használjuk a korlátozott föld- és vízkészleteket, kezeljük a környezeti kihívásokat, és elfogadjuk a zöld fejlődést, a zöld gazdaságot és a zöld energiát. Ez az egyetlen helyes út.”

Ez a kijelentés mélyreható átalakulást tükröz a közpolitikában – a szűk gazdasági céloktól a stratégiai kormányzás felé, ahol a környezetvédelem, a közegészségügy és az ökoszisztéma-fenntarthatóság központi szerepet kap. Üzbegisztán átállása a zöld energiára, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a környezetvédelmi jogszabályok fejlesztése és a lakossági szemléletformáló kampányok mind a zöld reformok rendszerszintű programját példázzák.

Mirzijojev elnök hangsúlyozza, hogy a környezeti felelősségvállalásnak egyetemesnek kell lennie, nem csupán a fejlett gazdaságok kiváltsága. A 2023-as ENSZ Közgyűlésen felszólította a világot, hogy gondolkodjon el azon, „milyen bolygót hagyunk a jövő generációira”, ami egyszerre globális felhívás és a fenntarthatóság iránti mély hazai elkötelezettség.

Tudományosan megalapozott és szakpolitikai szempontból releváns javaslatai közül kiemelendők:

• A klímaváltozás elismerése a közép-ázsiai fenntartható fejlődés egyik fő veszélyforrásaként…
• Az Aral-tó válságának kiemelése az ökológiai összeomlás tragikus szimbólumaként.
• Figyelmeztetés, hogy Közép-Ázsiában az átlaghőmérséklet-emelkedés kétszerese a globális átlagnak, ami több extrém hőhullámhoz és gleccserek eltűnéséhez vezet.
• A talajromlás, homokviharok, vízhiány és légszennyezés mint a régió millióit érintő sürgető kihívások azonosítása.
• Felhívás egy igazságos, inkluzív és átlátható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású világgazdaságra való átmenetre, amely figyelembe veszi a fejlődő országok érdekeit.
• Nemzetközi klímatechnológiai expo-központ létrehozásának javaslata az Aral-tó térségében, valamint tudományos együttműködés ösztönzése a Klímatudományi Fórumon keresztül, amelynek központja a taskenti „Zöld Egyetem”.

Közép-Ázsia: Regionális együttműködés a zöld jövőért

A klímaváltozás a fejlődés egyik legnagyobb akadályává vált, világszerte egyre gyakoribb és súlyosabb természeti katasztrófákat okozva – aszályoktól és hőhullámoktól az árvizekig és erdőtüzekig. Közép-Ázsia földrajzi és éghajlati sérülékenysége miatt különösen kitett ezeknek a jelenségeknek.

Üzbegisztán, régiós partnereivel együtt, az államközi szinten is prioritássá tette a zöld átalakulást. Mirzijojev elnök nemzetközi kezdeményezései azt mutatják, hogy a környezeti biztonság és a fenntartható fejlődés közös regionális célok.

A 78. ENSZ Közgyűlésen (2023) az elnök így fogalmazott: „A világ egyre mélyülő ökológiai válsággal néz szembe – egy hármas környezeti válsággal, amelyet a klímaváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése és a környezetszennyezés okoz. Közép-Ázsia, amely még mindig az Aral-tó katasztrófájával küzd, a legsebezhetőbb régiók közé tartozik.”…

Ez kiemeli a regionális integráció sürgető szükségességét a környezeti kormányzásban, különösen a határokon átnyúló vízkészletek kezelésében. Mirzijojev elnök kezdeményezte egy Regionális Stratégia kidolgozását a talajromlás és elsivatagosodás elleni küzdelemre, hangsúlyozva a közös fellépés fontosságát a fenntartható mezőgazdaság és a biológiai sokféleség védelme érdekében.

Javaslatai között szerepel:

• Regionális Klímatechnológiai Központ létrehozása;
• Egységes Zöldenergia-tér kialakítása;
• Közös erdősítési és elsivatagosodás elleni projektek indítása, különösen az Aral-tó kiszáradt medrében;
• Határon átnyúló vízdiplomácia megerősítése a Helsinki Egyezmény alapján.

Üzbegisztán több mint tíz környezetvédelmi határozatot kezdeményezett, amelyeket az ENSZ Közgyűlése elfogadott, ezek közül sok Közép-Ázsia ökológiai kihívásaira reagál. Kiemelkedő eredmény volt a 2021-es ENSZ-határozat, amely az Aral-tó térségét a Környezeti Innovációk és Technológiák Övezetévé nyilvánította – ez volt az első alkalom, hogy egy régió ilyen státuszt kapott globális szinten.

Mirzijojev elnök a vízdiplomáciát is a regionális béke és fenntarthatóság kulcselemének tekinti. „A vízkészletek hatékony kezelése a szomszédos országokkal kulcsfontosságú Üzbegisztán és az egész régió fenntartható fejlődése szempontjából” – hangsúlyozta.

Ez az elkötelezettség több nemzetközi fórumon is megjelenik:

• A Biskeki SCO-csúcson (2019) az elnök Zöld Övezet Programot javasolt a környezetbarát technológiák népszerűsítésére az SCO-tagállamokban.
• A 14. ECO-csúcstalálkozón (2021) középtávú stratégia kidolgozását szorgalmazta az energiaellátás fenntarthatósága és a zöld technológiákba történő beruházások ösztönzése érdekében.
• A Közép-ázsiai vezetők harmadik konzultatív találkozóján (2021) Regionális Zöld Napirendet javasolt, amely a dekarbonizációra, a vízhatékonyságra, az energiadiverzifikációra és a klímaalkalmazkodásra fókuszál.

Ezek a kezdeményezések egységes környezetvédelmi diplomáciát alkotnak, amelynek célja az ökológiai helyzet javítása és a regionális együttműködés erősítése a növekvő klímakockázatok közepette.

Zöld kultúra és környezettudatosság építése

Üzbegisztán nemcsak intézményi szinten hajt végre zöld politikákat, hanem szélesebb körű környezeti kultúrát is kialakít. A zöld átalakulás a nemzeti fejlesztési stratégia egyik alappillérévé válik, amelynek célja az életminőség javítása, zöld munkahelyek teremtése, valamint a polgárok jogainak és méltóságának védelme…

Lényeges, hogy a zöld fejlődés mára Üzbegisztán alkotmányos napirendjébe is beépült, és áthatja a gazdaság és a társadalom minden szektorát. Ahogy Mirzijojev elnök fogalmazott: „Fel kell gyorsítanunk az olyan gazdaságra való átállást, amely a víz, az energia és más természeti erőforrások takarékos felhasználásán alapul. Fejlesztenünk kell a zöld és digitális technológiákat, valamint a termelőkapacitásokat is.”

Ezek a szavak nem elvont eszmék – irányadó elvekként szolgálnak az állami politika számára. E vízió jegyében Üzbegisztán átfogó programokat hajt végre:

• A megújuló energia részarányának legalább 30%-ra növelése 2030-ig;
• A mezőgazdasági vízveszteségek csökkentése;
• Az öko-innováció és a digitális átalakulás ösztönzése;
• Környezeti oktatás és szemléletformáló kampányok támogatása.

Üzbegisztán zöld fejlesztési stratégiája, amely egyszerre gyökerezik a nemzeti értékekben és a globális felelősségvállalásban, átfogó és jövőorientált szemléletet tükröz. Shavkat Mirzijojev elnök vezetése alatt a környezetpolitika központi helyet kapott az ország politikai és gazdasági napirendjén. A zöld fejlődés, az emberi méltóság, a gazdasági modernizáció és a regionális együttműködés összehangolásával az Új Üzbegisztán meggyőző modellt kínál a fenntartható átalakulásra más fejlődő országok számára is.

A környezeti válság korában Üzbegisztán útja azt mutatja, hogy az ökológiai integritás, az innováció és a nemzetközi szolidaritás nem választható opciók – ezek a jelen és a jövő generációk jólétének alapvető pillérei.

Érdemes elolvasni:

• Új Üzbegisztán diplomácia: aktív és hatékony lépések
• Az Üzbegisztán és az EU közötti partnerség: Üzbegisztán: haladás, beruházás és jövőbeli kilátások
• Taskent mint a parlamenti diplomácia központja: az IPU jubileumi közgyűlése