Így menekült meg Vajdahunyadvár az elbontástól

A Vajdahunyadvár a Városliget egyik legismertebb épülete, de nem sokon múlott, hogy örökre elvesszen a 20. század elején. A várat eredetileg ideiglenesnek tervezte Aplár Ignác historizáló építész, csak a közönség miatt építették meg végleges formájában.

Az 1896-os millenniumi ünnepségek keretében megrendezett Ezredéves Országos Kiállítás célja az volt, hogy méltó módon emlékezzen meg a magyar történelemről a honfoglalás óta. A Történelmi Épületcsoport a magyar építészet különböző korszakait mutatta be: 21 részből állt, és ideiglenes jelleggel, főként fa, gipsz és vászon felhasználásával készült, hogy a kiállítás után elbontsák, írja a Magyar Mezőgazdasági Múzeum.

Alpár Ignác (1855–1928) a magyar historizmus egyik legjelentősebb képviselője volt. A Vajdahunyadvár tervezése során az volt a célja, hogy a magyar építészet ezeréves történetét egyetlen épületkomplexumban jelenítse meg. A tervezés során négy fő stílust emelt ki: a román, a gótikus, a reneszánsz és a barokk stílusokat. Az épület különböző részei híres magyarországi műemlékek elemeit idézik meg, mint például a jáki templom kapuja, a pécsi dóm kápolnája vagy a gyulafehérvári Károly-kapu.

A román stílusú rész a jáki templom kapuját idézi, a gótikus rész az erdélyi Vajdahunyad várát, a reneszánsz rész a lőcsei és besztercebányai pártázatos házakat, míg a barokk rész a gödöllői kastély motívumait. Az épület különböző részei közötti átmeneteket Alpár Ignác harmonikusan oldotta meg, így az egész komplexum egységes képet mutat.

Vajdahunyadvár építészeti jelentősége

Bár az épületet eredetileg ideiglenesnek szánták, a közönség annyira megszerette, hogy a bontás helyett az újjáépítés mellett döntöttek. A sajtó, a művészek és a lakosság összefogásával sikerült elérni, hogy az épületet tartós anyagokból, kőből és téglából újra felépítsék. Az újjáépítés 1902-ben kezdődött és 1908-ra fejeződött be. Az új épületben kapott helyet a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, ami ma is működik.

A Vajdahunyadvár ma is tanulságos példája annak, hogyan lehet a historizáló építészet eszközeivel identitást formálni. Alpár Ignác munkája nem csupán múltidézés volt, hanem tudatos nemzeti önreprezentáció egy olyan időszakban, amikor a magyar kultúra és történelem bemutatása politikai és társadalmi célokat is szolgált.

A vár építészeti kompozíciója máig vitákat vált ki. Egyesek túlzottan eklektikusnak tartják, mások a magyar múlt iránti tisztelet példájaként tekintenek rá. Az viszont kétségtelen, hogy rendkívüli módon képes megszólítani a látogatót, mivel egyszerre idézi fel a középkori legendákat és a századforduló optimizmusát.

Programok a várnál

Napjainkban a Városliget egyik leglátogatottabb nevezetessége. Az épületben működő Magyar Mezőgazdasági Múzeum gazdag kiállítási anyagával várja a látogatókat. A legfrissebb kiállításokról és azok időpontjairól érdemes a múzeum hivatalos weboldalán tájékozódni.

A különleges atmoszférával rendelkező épületegyüttes udvarán és környezetében rendszeresen rendeznek kiállításokat, koncerteket, kézműves vásárokat, irodalmi esteket és tematikus fesztiválokat. Kiemelkedő esemény például a nyári Vajdahunyadvári Zenei Fesztivál, ami évről évre magas színvonalú komolyzenei és jazz koncertekkel várja a közönséget.

A vár építészeti sokszínűsége és a környezet romantikus hangulata különösen kedvelt helyszínné teszi a fotósok és filmesek körében is. Emellett előszeretettel választják esküvők, divatfotózások és művészeti projektek helyszínéül. Az épület környezetében a csónakázótó, a műjégpálya és a liget zöld területei kiváló kikapcsolódási lehetőséget kínálnak.

Május 25-ig, „A FÁK BŰVÖS BIRODALMA – Boszorkányos Erdei Küldetés” interaktív kiállítás és játék a természet és a varázslat világába kalauzolja a látogatókat. A résztvevők egy boszorkányos erdei küldetés részesei lehetnek, miközben megismerkednek a fák és az erdők titkaival.

A Toronytúra is folyamatosan elérhető. A vezetett túrák során a látogatók felfedezhetik a korábban zárt épületrészeket és páratlan panorámában gyönyörködhetnek Budapest felett.

Ez is érdekelhet:

• Brooklyn – a második legnagyobb „magyar” város?
• A titokzatos budai fekete cica
• A Margitsziget elfeledett története