Eddig jutott a második tárgyalás Ukrajna és Oroszország között

Ma folytatódott Isztambulban az orosz és ukrán vezetők tárgyalása, bár Zelenszkij és Putyin maga nem találkozott.

Oroszország és Ukrajna újabb fogolycseréről állapodott meg, de nem volt jele annak, hogy a harcoló felek közelebb kerültek volna a tűzszüneti megállapodáshoz, mint a közvetlen tárgyalások egy hónappal ezelőtti újraindításakor.

A megbeszélések valamivel több mint egy órán át tartottak, és az egyes országok elképzeléseit érintették arról, hogy miként kellene kinéznie a teljes tűzszünetnek és a béke hosszabb távú eléréséhez vezető útnak. Donald Trump amerikai elnök arra figyelmeztetett, hogy Washington felhagyhat közvetítői szerepével, ha nem történik előrelépés.

A felek javaslatai és követelései

A mai második forduló előtt Oroszországnak a háború befejezésére vonatkozó követelései maradtak a központi kérdés. A májusi tárgyalások után mindkét fél megállapodott abban, hogy külön javaslatokat, azaz „memorandumokat” fogalmaznak meg, amelyekben felvázolják a háború befejezésének feltételeit.

Amerikai tisztviselők és Medinszkij orosz tárgyaló is megerősítette, hogy a találkozó előtt megkapta Ukrajna memorandumát. A Reuters szerint, amely áttekintette a dokumentumot, Kijev javaslatai között szerepel egy 30 napos tűzszünet, teljes körű fogolycsere, az oroszok által megszállt területekre hurcolt ukrán gyerekek hazatérése, valamint egy esetleges találkozó Zelenszkij és Putyin között.

Oroszország nem hozta nyilvánosságra javaslatait, és közölte, hogy azokat csak személyesen fogja átadni a hétfői találkozón. Erre válaszul Zelenszkij vasárnap azt mondta: „ennek ellenére megpróbálunk legalább némi előrelépést elérni a béke felé vezető úton”.

Az orosz állami média hétfői tudósítása szerint az orosz tárgyalók két tűzszüneti javaslatot adtak át Ukrajnának, írja a Guardian. A RIA hírügynökség szerint először Ukrajnának meg kellene kezdenie valamennyi haderejének teljes kivonását az ország négy olyan régiójából, amelyet Oroszország saját területének vall. A második lehetőség egy „csomag” megállapodás lenne, amely számos feltételt tartalmazna, ám ezeket a részleteket nem osztották meg.

Trump ukrajnai megbízottja, Keith Kellogg elmondta, hogy a héten Isztambulba várják a brit, német és francia biztonsági tanácsadókat is a tárgyalásokra. Kellogg szerint a következő szakaszban a két memorandum egyetlen dokumentumba történő összevonására összpontosítanak majd, amely a háború befejezésének alapjául szolgálhat.

Ukrajna további tárgyalást sürget

A találkozót követően Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter, a főtárgyaló újságíróknak elmondta, hogy csapata átadta az orosz küldötteknek azoknak a gyerekeknek a listáját, akiket Ukrajna szerint erőszakkal Oroszországba hurcoltak, és akiket vissza akar küldeni. Azt is elmondta, hogy a delegációk megállapodtak egy újabb fogolycserében, valamint abban, hogy kicserélik a megölt katonák 6000 holttestét.

Umerov, aki szerint a folyamatban lévő béketárgyalások kulcskérdéseit „csak a vezetők szintjén lehet megoldani”, hozzátette, hogy Ukrajna azt javasolta, hogy júniusban tartsanak egy harmadik találkozót. „Ez rendkívül fontos ahhoz, hogy előrelépés történjen a tárgyalási folyamatban” – idézte őt az ukrán állami média.

Dolgoznak a kompromisszumon, de még messze járnak a megoldástól

Az orosz delegáció vezetője, a Kreml tanácsadója, Vlagyimir Medinszkij később megerősítette, hogy a két fél megállapodott a hadifoglyok újabb cseréjéről. Elmondta, hogy Oroszország és Ukrajna rendszeres orvosi bizottságot hoz létre, amely összeállítja a szabadon bocsátandó foglyok listáját, kiemelten kezelve a súlyosan sérülteket.

Medinszkij azonban vitatta azokat az ukrán állításokat, amelyek szerint Oroszország részt vett a gyermekek elrablásában, és azzal vádolta Kijevet, hogy „színjátékot” próbál csinálni az ügyből. Elmondása szerint a gyermekek témája a hétfői megbeszélések „központi részét” képezte.

Medinszkij azt is elmondta, hogy Oroszország tűzszünetet javasolt „a frontvonal bizonyos részein”, amely két-három napig tartana, azt sugallva, hogy a harcok szüneteltetése lehetővé tenné a feleknek, hogy visszaszerezzék a megölt katonák holttesteit. Hozzátette, hogy az ukrán küldöttek megkapták Moszkva javaslatait a háború hosszú távú rendezésére, de a megbeszélések ezen része elmondása szerint „sajnos nem sikerült olyan jól”.

Az első találkozó nem vezetett eredményre

A két fél legutóbb május 16-án találkozott Isztambulban, amikor megállapodtak abban, hogy kicserélik az egyenként ezer foglyot. Azokon a tárgyalásokon azonban nem sikerült szélesebb körű tűzszüneti megállapodást kötni, nem is beszélve a háború befejezését célzó ütemtervről, amely Trump számára januári hivatalba lépése óta prioritás volt.

A tárgyalások első fordulója során az orosz tárgyalófelek állítólag azt követelték, hogy Ukrajna vonja ki csapatait négy részben megszállt kelet-ukrajnai régióból. A The Economist szerint Moszkva azzal is fenyegetőzött, hogy elfoglalja Harkiv és Szumi régiót.

Azóta ukrán tisztviselők szerint mintegy 50 000 orosz katona gyülekezett Szumi közelében egy esetleges offenzívára készülve. Vlagyimir Putyin elnök és más orosz tisztviselők utaltak arra, hogy további területi ambíciók továbbra is napirenden vannak.

Ez is érdekelhet:

• Ukrajna egészen Szibériáig lőtt egy nappal a béketárgyalások előtt – VIDEÓ
• Hídrobbantások Oroszországban? Moszkva szabotázsra gyanakszik
• Az oroszok hétfőn árulják el az ukránoknak a tűzszünet feltételeit