Végre megoldhatták a Gyatlov-rejtélyt, a Szovjetunió egyik legfurcsább esetét

Több mint hatvan évvel ezelőtt, 1959 februárjában kilenc orosz hegymászó tragikus körülmények között vesztette életét a Szovjetunió területén található Gyatlov-hágónál.

Az eset azóta is az egyik legnagyobb rejtélynek számít, mivel a holttestek furcsa állapota – szétszóródva, súlyos sérülésekkel, némelyikük ruházat nélkül – és a haláluk pontos oka máig tisztázatlan maradt. Az elmúlt évtizedekben számos összeesküvés-elmélet született az esettel kapcsolatban, a földönkívüliektől kezdve a titkos katonai kísérletekig, most azonban svájci tudósok új videófelvételekkel támasztották alá azt a feltételezést, hogy a tragédia hátterében egy úgynevezett „lapos lavina” állhat, amely egy különleges, halálos jelenség, és alacsony lejtésű hegyoldalakon is bekövetkezhet, írja a Vice.

Alexander Puzrin, az ETH Zürich geotechnikai mérnöki professzora, valamint Johan Gaume, az Ecole Polytechnique Fédérale de Lausanne Hó- és Lavinaszimulációs Laboratóriumának vezetője már 2021-ben publikáltak egy tanulmányt, amelyben a lapos lavina lehetőségét vetették fel a Gyatlov-hágó eseményeinek magyarázatára. Az akkor megjelent kutatás nagy visszhangot váltott ki, és mivel sokan kételkedtek abban, hogy ilyen lavinák egyáltalán előfordulhatnak a hágón. A kutatók így több expedíciót is szerveztek a helyszínre, hogy további bizonyítékokat gyűjtsenek.

Fotó: Wikimedia Commons/Anonymous

A legutóbbi, 2025 eleji expedíció során, amelyet a tragédia évfordulójára időzítettek, sikerült olyan videófelvételeket készíteni, amelyek egyértelműen mutatják, hogy a Gyatlov-hágó környékén valóban előfordulnak ilyen lavinák, még azokon a lejtőkön is, ahol a hegymászók sátrat vertek. A kutatók megállapították, hogy a terep természetes lépcsős szerkezete, amely a hó alatt rejtve marad, alkalmas lehetett egy ilyen lavina kialakulására, ami a hegymászók halálát okozhatta.

Az ilyen lavinák akkor keletkeznek, amikor egy vastag hólemez egy gyengébb réteg fölött helyezkedik el, és egy kisebb kiváltó esemény – akár már egy sátor felállítása – hatására hirtelen felszabadul. Ez magyarázatot adhat a csoport tagjainak súlyos sérüléseire, valamint arra, hogy miért menekültek ruházat nélkül a hideg éjszakába, ahol végül megfagytak. Korábban sokan kételkedtek abban, hogy a lejtők elég meredekek lennének lavina kialakulásához, de a svájci kutatók 2021-es nyári és téli expedíciói bebizonyították, hogy a lejtőszög a terep több pontján is meghaladja a 28-30 fokot, ami elegendő a lavinák kialakulásához. A kutatás alátámasztja az orosz klímakutatók független eredményeit is, számolt be róla az Open Culture.

Az új bizonyítékok azt is megmagyarázzák, hogy a mentőcsapatok miért nem találtak lavinanyomokat a helyszínen. A lavinák nyomai a változó időjárási körülmények miatt gyorsan eltűnnek, így a három héttel későbbi mentéskor már nem voltak láthatók. Bár a kutatók nem állítják, hogy véglegesen megoldották volna a Gyatlov-rejtélyt, az új bizonyítékok jelentős előrelépést jelentenek az ügy megértésében, és egyben eloszlatják a korábbi, sokszor túlzó vagy fantáziadús magyarázatokat.

A svájci tudósok által bemutatott új videófelvételek és terepi kutatások erősítik azt a nézetet, hogy a Gyatlov-hágó tragédiája mögött egy természetes, lavinás baleset állhatott, amely a hegyvidéki környezet veszélyeit és a váratlan természeti jelenségek kockázatát példázza. Ez a magyarázat közelebb visz minket a több évtizedes rejtély megértéséhez, miközben tiszteletben tartja az áldozatok emlékét és a történet misztikumát.