39-es szoba: Észak-Korea titkos pénzügyi birodalma

Bár Észak-Koreát gyakran elszigetelt és szegény országként emlegetik, a kulisszák mögött létezik egy rejtélyes szervezet, amely évi több százmillió – sőt akár egymilliárd – dollár értékű bevételt generál az ország elitje számára. Ez a „39-es szoba”, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának egyik legszigorúbban titkos irodája, amely a Kim-dinasztia gazdasági hatalmát biztosítja.

A hivatalos nevén a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának 39-es Irodája (vagy más néven Osztály 39, Hivatal 39, Részleg 39) egy különleges egység, amely a pártelit pénzügyi érdekeinek szolgálatában áll. Elsődleges célja, hogy külföldi valutában tartalékokat halmozzon fel az ország vezetésének fenntartására – akár törvénytelen eszközökkel is.

A szervezet állítólag a Párt központi épületének harmadik emeletén működik Phenjanban, közel az észak-koreai vezető egyik rezidenciájához. Nevét eredetileg arról az irodahelyiségről kapta, ahol működése elindult az 1970-es években, Kim Dzsong Il utasítására.

A „harmadik emelet” hatalma

A 39-es szoba nem egyedül dolgozik: két másik kulcsszereplővel együtt alkotja a hírhedt „harmadik emeleti irodák” hármasát. A 35-ös iroda hírszerzéssel foglalkozik, míg a 38-as iroda a Kim család legális vagyonkezeléséért felel. A két utóbbi időnként összeolvadt, majd újra szétvált a valuta megszerzésének nehézségei miatt.

Törvénytelen források – dollárhamisítástól a drogig

A 39-es szoba hírhedt arról, hogy bevételeinek jelentős része illegális tevékenységekből származik. Ilyenek például:

• hamisított amerikai 100 dolláros bankjegyek gyártása
• metamfetamin és heroin előállítása és exportja
• hamis gyógyszerek (például Viagrához hasonló tabletták) értékesítése
• kiberbűnözés, köztük kriptotőzsdék feltörése
• globális biztosítási csalások

Ezek a műveletek olyan mértékűek, hogy egyes becslések szerint a 39-es iroda kereskedelmi tevékenysége Észak-Korea GDP-jének akár 25–50%-át is kiteheti.

Törvényesnek látszó üzletek

A 39-es szoba nem csak bűncselekményekből profitál. Számos „legálisnak” tűnő vállalat is az irányítása alatt áll. Több mint 100 különféle céget üzemeltetett már – köztük a Zokwang Trading vállalatot vagy a Taesong Bankot. Textilipari termékeket például „made in China” címkével exportálnak, miközben azok észak-koreai gyártásúak.

További jelentős bevételi forrást jelentenek az államilag külföldre küldött munkások: körülbelül 50 000 fő dolgozik a világ különböző pontjain – fizetésük nagy részét a rezsim lefölözi.

Éttermek, bányák, hotelpénz

A 39-es szoba kezeli a külföldiek által látogatott észak-koreai hotelek devizabevételeit is, emellett részt vesz arany- és cinkbányászatban, halászati és mezőgazdasági termékek exportjában. A „Pyongyang” nevű észak-koreai étteremlánc, amely több ázsiai országban is jelen van, szintén ehhez a hálózathoz tartozik.

A biztosítási csalás mint állami üzlet

2009-ben a Washington Post leleplezte Észak-Korea globális biztosítási csalási rendszerét. A Korea National Insurance Corporation (KNIC) nemzetközi visszabiztosítókkal kötött szerződéseket, majd hamis káreseményekre hivatkozva hatalmas összegeket követelt. A szerződések mind észak-koreai jog alatt futottak, így a külföldi pereskedés teljesen hatástalan volt.

Az Európai Unió 2015-ben szankciókat vetett ki a KNIC-re, kimondva, hogy közvetlen kapcsolatban áll a 39-es szobával. A KNIC 2014-ben több száz millió fontnyi vagyonnal rendelkezett Európában.

Kik irányítják?

A szervezet vezetéséről kevés biztos információ van, de ismert, hogy Jon Il-chun – Kim Dzsong Il egykori osztálytársa – éveken át állt a hivatal élén. Több észak-koreai szökött diplomata is megerősítette, hogy a 39-es szoba az ország „udvari gazdaságának” kulcseleme, amely a Kim család pénzügyi érdekeit szolgálja.

A pénz útja: hajóval, vonattal, céghálókon keresztül

Szökevények és elemzők arról számoltak be, hogy a pénzt gyakran Kínán keresztül, készpénzben juttatják vissza Észak-Koreába – akár hajón vagy vonaton. Kiterjedt fedőcégek és rendszeres névváltás segítik a szankciók kijátszását.

A rejtély tovább él

A 39-es szoba létezését a hivatalos phenjani vezetés sosem ismerte el. Mégis, működésének hatása jól látható: ez a szervezet a Kim-dinasztia túlélésének pénzügyi biztosítéka, amely a világ törvényein kívül, mégis azok határán mozog. És amíg fennáll az észak-koreai rezsim, valószínűleg a 39-es szoba is működni fog – a sötétségből irányítva az egyik legzártabb ország gazdasági hátterét.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

Karahan Tepe a Göbekli Tepe testvérhelye, amely átírhatja az őstörténelmet
Legalább 650 éves pincét tártak fel a Budavári Palotában