Göbekli Tepe: Az emberiség első temploma?

Több mint 6000 évvel megelőzve a híres Stonehenge építését, a Törökország délkeleti részén található Göbekli Tepe újraírja a civilizáció kezdeteiről alkotott nézeteinket. A világ legősibb ismert templomának tartott lelőhely olyan korszakba vezet vissza, amikor az ember még nem ismerte a fémet, sem az agyagedényeket – mégis hatalmas, művészien faragott kőtömböket emelt a dombtetőre.

Göbekli Tepe városától mindössze hat mérföldre, Urfa (régi nevén Edessa) közelében található. Itt tárta fel Klaus Schmidt német régész az emberi történelem egyik legmegdöbbentőbb leletét: 11 ezer éves, T-alakú állóköveket, amelyek kör alakban lettek elhelyezve. A körök közepén két hatalmas pillér magasodik, némelyik akár öt méteres és több tonnás is lehet — írja a Smithsonian.

A dombtetőről messzire ellátni – a régmúltban ez a táj gazellákban, vadbúzában és gyümölcsfákban bővelkedő éden lehetett. A táj földrajzi elhelyezkedése – az ún. Termékeny Félhold peremén – kedvezett a vadászó-gyűjtögető életmódnak, de egyúttal megalapozta a mezőgazdaság kialakulásának feltételeit is.

Nem település, szent hely

Schmidt és csapata sem házakra, sem tűzhelyekre, sem szemétgödrökre nem bukkant. Hiányoznak a korabeli termékenységi szobrocskák is, amelyek más közeli helyszíneken megtalálhatók. A leletek alapján egyértelműnek tűnik: Göbekli Tepe nem lakóhely, hanem kultikus központ lehetett.

A dombtetőre épített kőköröket a régészek szerint szándékosan temették be, hogy újabbakat emeljenek föléjük. Így alakult ki az a mesterséges domb, amely évszázadokig rejtette az emberiség egyik legősibb szakrális emlékművét.

A vadászó-gyűjtögetők álma

A feltárások során több mint 100 ezer állatcsont került elő, amelyek döntő többsége vadgazellától származik. Ezeket vágásnyomok és törések jellemzik – egyértelmű jelei a vadászatnak és a hús feldolgozásának. Az állati eredetű maradványok között sertés, vaddisznó, juh és szarvas is szerepel, de számos madárfaj – köztük keselyű, daru, kacsa – csontjai is előkerültek.

Mindez megerősíti azt a nézetet, hogy Göbekli Tepe idején még nem beszélhetünk háziasított állatokról vagy földművelésről. Ugyanakkor a környék gazdag volt vadon élő növényekben és állatokban, amelyek később az első háziasítás alapjául szolgáltak.

A civilizáció új értelmezése

Hosszú ideig úgy tartották, hogy az emberiség fejlődése a mezőgazdasággal és a letelepedett életmóddal kezdődött. A templomok és társadalmi struktúrák csak ezt követően jelenhettek meg. Schmidt azonban fordítva látja az ok-okozati viszonyt: szerinte a közösségi építkezés és a közös hit gyakorlása hívta életre az első társadalmi struktúrákat – a földművelés pedig ezek eredményeként született meg.

Mítoszok és jelentések nyomában

A faragványok között ritkán találunk háziasítható vagy haszonállatot, ehelyett ragadozók és félelmet keltő lények – oroszlánok, kígyók, skorpiók – dominálnak. Ez arra utalhat, hogy a kor embere a félelem leküzdését, a halállal való szembenézést próbálta szimbolikusan feldolgozni.

Egyes kutatók, mint a francia Danielle Stordeur, különösen a keselyűk megjelenését tartják fontosnak. A madarak, amelyek a holttesteket az ég felé „emelik”, egyes kultúrákban a túlvilági utazás szimbólumai lehetnek. Göbekli Tepe így talán nem is templom volt a szó klasszikus értelmében, hanem egy szakrális tér, amely a halottak tiszteletének vagy temetésének szenteltetett.

A jövő titkai a mélyben

A feltárás ma is csak töredékét érinti a 22 hektáros területnek. A kutatók szerint évtizedekbe telhet, mire a teljes helyszínt feltárják. Schmidt úgy véli, a kulcs a föld alatt rejlik: lehetséges, hogy a kőkörök padlói alatt temetkezési helyek lapulnak. Ha így van, Göbekli Tepe nem csupán templom – hanem az emberiség első ismert temetkezési komplexuma is lehet.

Örök kérdések

Miért építettek hatalmas kőköröket azok az emberek, akik még nem éltek falvakban, nem termeltek ételt, és nem ismerték az írást? Mi ösztönözte őket erre a hatalmas vállalkozásra? Talán a közös hit, talán a halál misztériuma, talán a közösségi összetartozás vágya. Bár a kövek ma is némák, Göbekli Tepe arra emlékeztet, hogy az ember már a történelem hajnalán is törekedett valami nagyobbra – egyfajta kapcsolat létrehozására a látható világon túli ismeretlennel.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

Karahan Tepe a Göbekli Tepe testvérhelye, amely átírhatja az őstörténelmet
Legalább 650 éves pincét tártak fel a Budavári Palotában