1566. szeptember 7-én délután lóhalálában indult titkos üzenettel egy oszmán futár a Szigetvár alatti szultáni táborból Isztambulba, Szelim herceghez. A harcok ekkorra már elcsitultak, világossá vált, hogy az oszmán csapatok 1566-os hadjárata teljes sikert hozott: mindkét céljukat elérték, Gyulán és Szigetváron is a lófarkas zászló lobogott. Az azonban egyáltalán nem volt mindegy, hogy ki fog a szultáni trónra kerülni, a lovasfutár gyorsasága pedig ebben volt döntő jelentőségű.

Merthogy nemcsak Szigetvár hős horvát-magyar védője, a Balkánon már legendák által övezett, életét hazájáért, családjáért áldozó Zrínyi Miklós feküdt szeptember 7-én délután holtan, hanem ellenfele, a 73. esztendejét taposó Szulejmán szultán is. Ám míg előbbi halála nyilvánvaló volt, hisz díszes ruhába öltözött és gondosan ügyelt arra, hogy az oszmánokat egyébként meglepetésként érő kitörésekor biztosan és gyorsan hősi halált haljon (így is történt), utóbbi halálát eltitkolták. Pedig Zrínyi kitörésekor már biztosan halott volt egy napja.

Zrínyi kirohanása Johann Peter Krafft 1825-ös romantikus festményén. Forrás: Creative Commons

A két ellenfél: Zrínyi Miklós horvát bán és Szulejmán szultán:

A nagyvezír csele

A nagyhatalmú és szerb származású Szokoli Mehmed nagyvezír ugyanis már a hadjárat előtt tudta, ha Szulejmán meghal ő a könnyen irányítható, részegesnek is nevezett fiút, Szelim herceget szeretné a szultáni trónon látni. Szelimnek ekkor már nem éltek felnőttkorú fiútestvérei, mert vagy kivégeztették őket, vagy természetes úton elhaláloztak. Ám ellenlábasok mindig lehettek a folyton változó belső dinamikájú isztambuli udvarban. Többek között ezért is győzte meg a nagyvezír a szultánt, hogy hajlott kora ellenére vállalkozzon a magyarországi hadjáratra – ha ugyanis a táborban van és történik vele valami, a nagyvezír marad az események irányítója. Így is történt.

Szokoli Mehmed nagyvezír. Forrás: Creative Commons

Ezért kellett sietnie a hírvivőnek, hogy titkos üzenetét mihamarabb Szelim herceg fülébe juttassa, az pedig lóhalálában indulhasson a szultáni tábor irányába. A szultáni sereg a szigetvári várat hatalmas veszteségek árán, becslések szerint akár 20-25 ezer katona elvesztésével tudta bevenni (a védősereg katonalétszáma nem haladta meg a 2500-at). Ám a hadjáratban stragiailag teljes győzelmet aratott: bevették Gyulát és Szigetvárt, megszilárdítva ezzel a Buda feletti uralmukat, biztosítva a vilajetközpont ellátását.

Az oszmán csapatok elől eltitkolják a szultán halálát. Forrás: Creative Commons

Így lépett trónra magyar földön Nagy Szulejmán szultán utóda

Így a szultáni sereg tábort bonthatott és abban a hitben, hogy uruk, Szulejmán, a mohácsi győző és a Magyar Királyság megtörője még él, elindulhattak Nándorfehérvár irányába. Alig tudták néhányan, hogy a törvényhozóként is tisztelt szultán ekkor már koporsóban utazott velük, ráadásul a belső szervei nélkül, mert azokat Magyarországon temethették el többek között a szívével együtt. Erről ITT írtunk bővebben. Nándorfehérvárra futott be a részegesnek is nevezett Szelim herceg. Ekkor jelentette be a nagyvezír a szultán halálát, a herceg pedig átvette a hadsereg feletti parancsnokságot, tiszta helyzetet teremtve ezzel minden kétkedő vagy fenekedő számára.

II. Szelim szultán, Szulejmán utóda. Forrás: Creative Commons

Szokoli Mehmed nagy terve tehát gond nélkül sikerült. II. Szelim szultán 1574-ig uralkodott és 1568-ban megkötötte a drinápolyi békét a Habsburgokkal, ami a nagy hadjáratok szüneteltetését jelentette a kimerült Magyarországon is (a várháborúk és így az ütközőzóna pusztítása sajnos folytatódott). Szokoli Mehmed 1574-ig volt az Oszmán Birodalom gyakorlatilag első embere, hatalmas keleti, oroszországi hódításokban gondolkodott. Ám egykori ura halála után, akit az ő csele segített hatalomra, minden címétől és hatalmától megfosztották, 1579-ben pedig gyanús körülmények között elhunyt.

Ez is érdekelhet középkori történelem témában:

• Ez a kivégzés lehetett a legkegyetlenebb az egész történelemben
• Kikkel lakták be a magyarok Kárpát-medencét? Genetikai áttörés árulja el, kik voltak az őseink