Egy mongol szolgálatban álló perzsa miniszter visszaemlékezésében úgy emlegeti a muhi csatát, mint a mongolok egyik legvéresebb, legkeményebb küzdelmét. Bár a magyar oktatásban nagy vereségeink egyikeként tanulunk róla, a csata döntő pillanatában IV. Béla és serege állt nyerésre. Ám ekkor jött a mongolok “szuperhőse” és vélhetően a történelem egyik legzseniálisabb hadvezére, az ekkor már földrészeken át győzelmet győzelemre halmozó Szubotáj.

IV. Béla felkészült

IV. Béla királyunkat ugyanis nem érte készületlenül a hazánkra törő mongol invázió. Keleti missziókra küldött “kémein” (például Julianus baráton) keresztül időben értesült a közeledő veszélyről (ráadásul hódolásra felszólító leveleket is kapott) és fontos lépéseket tett annak elhárítása érdekében. A mongolok ugyanis 1236-ban indultak Európa meghódítására és addig sikert sikerre halmoztak. Még ott is nyerni tudtak, ahol először vereséget szenvedtek, például az oroszok és kunok számbeli fölényben lévő egyesített sereget is legyőzték a Kalka menti csatában.

A Kárpát-medence azonban nem az eurázsiai steppe és ezt pontosan tudta a magyar király is. Bár a mongolok előszeretettel támadtak télen a befagyott folyókon át, arra még ők sem voltak képesek, hogy a Béla parancsára a szorosokba bevágott és hóval-jéggel összetapasztott farönkökön átvágjanak. Ezzel a magyar király némi időt nyert, hogy a számára alkalmas évszakban ütközzön meg az ellenséggel, más kérdés, hogy a mongolok brutális körülmények között, a meghódított népek fejszéseivel felbontották a határzárat.

Csata a hídért – magyar győzelemmel

Kevesen tudják, de a betörő mongolok számos külön serege dúlta egyszerre az országot, a fősereg indult megütközni a királlyal, annak vezére pedig Batu kán, az akkor már lassan másfél évtizede halott Dzsingisz kán második fia volt. Batu azonban csak névleges vezérként funkcionált, az igazi parancsnok Szubotáj, Dzsingisz egyik legrégibb tábornoka volt, aki akkor már számos háborúban halmozott győzelmet győzelemre.

Az egyik kulcsmomentum ábrázolása: csata a Sajó hídjáért. Forrás: Wikimedia Commons

A két sereg Muhinál találkozott, ahol a csata első szakasza a hídon és akörül fejlődött ki és az első nap a magyarok képesek voltak visszaverni a mongol támadásokat, súlyos veszteségeket okozva az ellenségnek. A csata helyszínén külön is kitüntette magát Kálmán herceg, Béla öccse, aki az Árpád-házi tradícióval szemben sohasem tört bátyja királyságára és itt is hűségesen védelmezte azt.

Szubotáj zseniális húzásai

Szubotáj azonban nem azért nyert meg számtalan háborút, hogy leragadjon a hídnál. Északon gázlót talált, délen pedig csónakokat építettett, hogy úgy kerüljön a magyarok hátába. Amikor Batu már menekülni akart, ő győzte meg arról, hogy a hídért vívó seregnek ki kell tartania és ő állította csatarendbe a katapultokat is a híd körül, hogy megtisztítsa annak környékét a nagy veszteségeket okozó magyar íjászoktól. Az egyébként ostromra használt gépek ilyetén alkalmazása merőben új volt és a modern háborúk tüzérségi előkészítésének előképeként sejlik fel.

Batu tehát alulmaradt a vitában és Szubotájnak – sajnos – igaza lett. Nemcsak átúsztatni tudtak a megáradt Sajón, de délen át is kelni, így körülfogták a magyar szekértábort. Szubotáj másik zseniális javaslata volt “aranyhidat” nyitni a magyaroknak a menekülésre: aki akarta, elhagyhatta a csatamezőt. A mongoloknál vasfegyelem volt, ilyen helyzetben sem menekült volna vélhetően szinte senki (mert hátába nyilat kap), Béla azonban nem tudott ilyen kegyetlen rendet tartani, sőt, ő maga is menekülőre fogta a kelepcéből (álruhában).

Szuboták középkori kínai ábrázoláson. Forrás: Wikimedia Commons

Szubotáj ezen ötlete is bejött tehát, a katonák egy része elmenekült, azonban a táborban maradt hányada a végsőkig kitartott és még hosszú ideig lekötötte a mongol támadókat. Vélhetően ezért írta a perzsa miniszter, hogy elképesztő veszteségeket szenvedtek a mongolok Muhinál.

A kínaiak, koreaiak, közép-ázsiai muszlimok, grúzok, oroszok, kunok (és a felsorolás nem teljes) ellen győzelmet győzelemre halmozó mongol parancsnok tehát túljárt a magyar király eszén, ám hosszabb távon mégis Béla nyert. Szemben Moháccsal, itt nem esett el az uralkodó, így újjá tudta szervezni országát a mongolok kivonulása után, az elképesztő veszteségek ellenére is. Amikor pedig néhány évtized múlva visszatérnek majd a hódítók, már esélyük sem lesz hazánk ellen.

Szubotáj rekonstruálva a Tuvai Köztársaság Nemzeti Múzeumában (Oroszország). Forrás: Creative Commons

Ez is érdekelhet:

• Még a történészek sem tudják hogyan halt meg a világtörténelem egyik legnagyobb uralkodója, Dzsingisz kán
• Hogyan vált Dzsingisz kán a történelem legnagyobb hódítójává?

Olvass tovább történelmi témájú cikkeket nálunk.